Afgán törésvonalak a NATO-ban
Gates - a "biztonságpolitika Davosának" is nevezett hétvégi találkozón - megengedhetetlen luxusnak nevezte, hogy egyes tagállamok csak stabilizációs, és civil missziókat vállalnak, míg a többiekre hárulnak az áldozatokkal járó harci feladatok. - Európai szövetségeseinknek is meg kell érteniük: a szélsőséges iszlám erők nagyon is valós fenyegetést jelentenek. Irakhoz hasonlóan Afganisztán is döntő fontosságú front az iszlamista terrorizmussal vívott háborúban - hangoztatta az amerikai politikus.
A washingtoni vendégtől többen azt várták, korábbi éles megnyilvánulásaihoz hasonlóan Münchenben is pellengérre állítja a Merkel-kormányt, amiért az vonakodik Afganisztán déli tartományaiba harcoló egységeket küldeni. Gates most csak túlzott érzékenységet vetett a németek szemére, ugyanakkor dicsérte a Bundeswehr kimagaslónak minősített szerepvállalását Afganisztán északi részein.
Gates némileg békülékenyebb hangvétele ellenére Berlinre változatlanul nagy nyomás nehezedik. Franz Josef Jung (CDU) védelmi és Frank-Walter Steinmeier (SPD) külügyminiszter egyaránt cáfolta, hogy 3500-ről 4500 főre emelnék az afganisztáni kontingens létszámát, s akár 2010-ig meghosszabbítanák a Bundeswehr mandátumát, törvényhozási források szerint gőzerővel zajlanak a német szerepvállalás felerősítését célzó katonai tervezési munkálatok.
Más amerikai felszólalókhoz hasonlóan Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár is azt fejtegette: az "egy csapat, egy küldetés" jelszó azt jelenti, hogy senki sem vonhatja ki magát a harci feladatokból a NATO első szárazföldi háborújában - Afganisztán déli tartományaiban, ahol amerikai, kanadai, holland és dán csapatok vívnak véres ütközeteket a tálibokkal. A Merkel-kormány nehéz helyzetben van, mivel a német közvélemény döntő többsége általában ellenzi az afganisztáni szerepvállalást. Ugyanakkor a nagykoalíció pártjai nem akarják, hogy Afganisztán kampánytéma legyen a 2009-es Bundestag-választások előtt.
Gates mellett a nagy izgalommal várt másik vendég Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettes volt. Míg tavaly Vlagyimir Putyin orosz elnök óriási feltűnést keltett az USA világuralmi törekvéseit bíráló, új fegyverkezési versennyel fenyegető felszólalásával, Ivanov az ismert orosz ellenkezéseket ismételte el - legyen szó a Csehországba és Lengyelországba tervezett amerikai rakétapajzsról vagy Koszovó küszöbönálló függetlenségéről. Oroszország árukat és tőkét exportál, nem pedig ideológiát - hangoztatta Ivanov, hozzátéve: Moszkva szerint nem létezik univerzális, minden népre egyformán érvényes demokráciafelfogás.
