Razzia Hunniában
A kérdés az, hogy ez csupán blöff, vagy tényleg lehet számítani arra, hogy akár tettlegességig is fajulhat a kezdeményezés?
Az alábbiakban azon szempontokat sorolnám fel, melyek alapján úgy vélem, hogy az akciónak komolyabb figyelmet kell szentelnünk, a társadalomnak pedig valódi jelentőségüknek megfelelően, átfogó stratégiával kellene reagálnia a hazai (nem csupán szélsőjobboldali körökre jellemző) radikális, fundamentalista szellemiségre és mozgalmi tevékenységre.
Az már a sajtótájékoztatón is kiderült, hogy bűncselekményeket kívánnak egyes személyek nyakába varrni. A "hazaárulás" mindenképpen büntetőjogi tényállás, nem is akármilyen súlyú. A "levadászás" megint csak jóval többet sejtet az oknyomozásnál. Akárcsak az akció "Razzia" feliratot viselő plakátja, melyen egy terepruhás, bakancsos, bevetési - szem- és szájnyílással rendelkező - csuklyát viselő és egy álarcos, karikás ostorral felszerelkezett "betyár" látható. A szimbolika nem kíván bővebb magyarázatot: pusztán "leleplező" információk nyilvánosságra hozatalához nem szükséges kommandósszerelés. Az akció az államhatalomtól független erőszakszervezet létrehozására irányuló szándékot sejtet.
Korábban is lehetett volna már sejteni, hogy egyszer idáig fajulnak a dolgok. A Budaházy-Toroczkay kettős által fémjelzett Hunnia-mozgalom célkitűzése ugyanis - hasonlóan a világ más tájain létező, fundamentalista szervezetekéhez - egy alternatív állam létrehozása, először a "hivatalos" alkotmány keretein belül, majd megfelelő önállósági szint elérése után azokat szétfeszítve, illetve meghódítva.
"Új honfoglalásra van szükség! ... Építünk egy államot, egészen az alapoktól kezdve. Alkotmánnyal, törvényekkel, intézményekkel", így fogalmaz a Hunnia - már hónapok óta olvasható - honlapja. A fundamentalista mozgalmak Egyiptomtól Afganisztánig hasonló eszmék jegyében működnek - saját kulturális közegükhöz igazodva. Éppen ezért kellene tanulnunk is e példákból.
Ha azt gondolná valaki, hogy ártatlan vigéckedésről van szó, melyből hiányzik a szakrális eszmék nevében másokat kirekesztő, mi több, likvidáló szándék és indulat, olvassa el a Hunnia "árnyékállam" célkitűzéseit, eszméit összefoglaló szöveget: "Hunniának nem lehet akárki az állampolgára, nem lehet minden analfabétának, bűnözőnek, szexuálisan aberrált vagy eltévedt alaknak, idegenből idekódorgott gyökértelennek beleszólása a köz ügyeibe", olvashatjuk. A kirekesztendők körének meghatározásához további támpontokat is ad a szöveg: "a mai túlburjánzó liberalizmussal átitatott világszemlélet egyénközpontúsága helyett a közösség életminősége és túlélése" a feladat, a "szélsőségesen individualista, liberálisnak nevezett szabados agybuggyanás, ami ma van, egyértelműen működésképtelen". Kétség nem férhet hozzá, a demokrácia maga az ellenség, a "gonosz" eszköze: "a szerves közösségben pedig szigorú, természetes kiválasztódáson alapuló hierarchia van, mint a természetben mindenhol". Világos fasisztoid és fundamentalista alapvetés ez. Fő célkitűzése egy szakrális eszme nevében hierarchizált politikai közösség létrehozása - Budaházy is szakrális vezető szükségességéről beszélt másutt. A Hunnia honlapján arról olvashatunk, hogy a mozgalomnak célja "saját hadsereg" megteremtése. Kamaszkorú aktivisták esetén mindezt akár ifjúkori hőzöngésnek is betudhatnánk. Felnőtt, felsőfokú végzettségű személyek esetén kizárható, hogy ne volnának tisztában szavaik történelmi áthallásaival, potenciálisan emberéleteket fenyegető következményeivel.
A hazai radikális, fundamentalista mozgalmak tevékenységének jelentőségét fokozza a hasonló eszmeáramlatok világszerte megfigyelhető erősödése, ha úgy tetszik: a kedvező széljárás. Egy rendkívül tekintélyes washingtoni agytröszt, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentésében a világ jövőjét leginkább meghatározó négy globális trend egyikeként a "racionalitás elvesztését" nevezte meg. A jelentés szerint a globális átalakulás kiváltotta társadalmi turbulencia, a korábbi abszolút vonatkoztatási pontok és identitásképletek - "morális hanyatlásként" megélt - relativizálódása egyre többeket fordít a fundamentalizmus felé. A racionalitás elvesztése a nyugati társadalmakban egy átfogóbb kulturális trend részeként jelentkezik, "a társadalmakat sebezhetőbbé teszi, és az ártalmatlanabb jelenségektől a fanatizmusig terjedő szimptómákkal rendelkezik". Ez az atmoszféra elősegíti "a demagógia elburjánzását". "Amennyiben az irracionalitást és a fanatizmust szabadjára engedik, fennáll a kockázata annak, hogy hosszú távon a bizonytalanságok által keltett instabilitás, illetve a fundamentalizmus és despotizmus erősödése olyan új, illiberális korszak beköszöntét idézi elő, mely a nyugati társadalmak által élvezett - ám nem védelmezett - szabadságjogokat súlyosan veszélyezteti" - olvashatjuk a vészjósló és korántsem csupán a klasszikus szélsőjobboldal tevékenységére jellemző sorokat.
Meg lehet várni ölbe tett kézzel, míg mindez bekövetkezik, ám puszta kíváncsiságból nem érdemes: a történelem már sokszor megmutatta, milyen világ az ilyen.
A szerző valláspolitikai szakértő
