Százéves a Föld archívuma
Színviláguk patinás: a hatás zöld, kék és vörös képpontok sokaságából adódik - a Lumiere fivérek által 1907-ben szabadalmaztatott autokróm technika volt a világ első, ipari hasznosításra alkalmas színes fotóeljárása.
Albert Kahn 1908-ban kezdte meg annak az egyedülálló film- és fotógyűjteménynek a létrehozását, amelyet az utókor a Föld archívumaként ismer. Az 1860-ban Elzászban született, zsidó származású francia bankár, aki dél-afrikai arany- és gyémántbányák kiaknázása révén a XIX. század végére Európa egyik leggazdagabb embere lett, saját bankot és fiatal szakemberek egzotikus tanulmányútjait elősegítő neves ösztöndíjat alapított. Pacifista és filantróp - az első világháború éveiben felkarolja a menekültek ügyét, 1916-ban a kultúrák közötti párbeszéd tanulmányozására nemzeti bizottságot hoz létre.
A gyarmati világ iránt különösen fogékony Kahn megbízásából 1910 és 1931 között három operatőr és kilenc fényképész 52 európai, ázsiai és észak-afrikai országot járt be, így jött létre az a különleges gyűjtemény, amelyet ma a bankár egykori házában működő Albert Kahn Múzeum őriz és kezel. A Párizs melletti Boulogne-Billancourt elegáns Szajna-parti negyedében álló villát a valamikori tulajdonos által kialakított négyhektáros park veszi körül, benne a sok látogatót vonzó japánkerttel. Az érdeklődő a világ legnagyobb, 72 ezer darabból álló autokróm fotógyűjteményének, a négyezer sztereoszkopikus, azaz térhatású fényképlemeznek és a közel százórányi némafilm-kollekciónak egy-egy országhoz kötődő részét időszakos kiállításokon csodálhatja meg. A Maghreb színei című, Algériával, Marokkóval és Tunéziával foglalkozó tárlat március közepéig látogatható.
A nagy gazdasági világválság Kahn vagyonát sem kímélte: bankja 1932-ben csődbe ment, Kahn elszegényedve halt meg 1940-ben. Hagyatéka azonban világhírű lett: az abból létrehozott médiatárnak köszönhetően a múzeumlátogatók és dokumentumfilm-készítők színes képet alkothatnak a "békevilág" inkább csak fekete-fehérnek ismert hétköznapjairól.
