A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága (VÖMNB) által jegyzett jelentés kinyilvánítja, hogy a térség 27 települését tömörítő Tokaji Történelmi Borvidék Világörökség Egyesület 2003-ban egyhangú döntéssel elfogadta és ezzel legitimálta a terület kezelési tervét, ám annak megvalósítása során kiderült: a tervet nem minden érintett település érzi magáénak.

Ugyanakkor jelenleg magasabb szintű szabályozás nem rendelkezik a kezelési terv kötelező jellegű betartásáról. Így történhetett meg, hogy a Szerencsre tervezett beruházás több ponton nem harmonizál a tervben rögzített elvekkel. A vizsgálati anyag szerint ezeket az előírásokat és ajánlásokat a zempléni város önkormányzata pusztán formálisan értelmezte, vagy egyáltalán nem tartotta be, ugyanis a közgyűlés célzottan a beruházás befogadása érdekében módosította a helyi építési szabályozási tervet. 

Például annak érdekében, hogy az erőmű az úgynevezett keleti iparterületen elhelyezhető legyen, az önkormányzat kilencről harminc méterre emelte a beépítési magasság korlátját – közli a jelentés.

Az anyag készítői úgy vélik: az építkezéshez köthető dokumentációk, információk alapján nem bizonyítható egyértelműen, hogy a beruházás összességében nem lesz-e negatív hatással a tokaji borvidék értékeire. A különböző tanulmányok ugyanis egységesen nem, csupán külön-külön vizsgálják az erőmű várható hatását a térségre.

A dokumentumból kiderül, hogy az erőmű építésének előkészítési folyamata pusztán jogi és közigazgatási eszközök segítségével nem állítható le. Éppen ezért fontos, hogy az összetett világörökségi hatástanulmány elkészültéig tárgyalások kezdődjenek a beruházóval, a BHD Hőerőmű Kft.–vel az építkezés érdemi megkezdésének felfüggesztéséről a visszafordíthatatlan beavatkozások elkerülése érdekében.

Az anyagot készítő szakemberek szerint arról is egyeztetni kell az erőmű építtetőjével, hogy lehetőleg ne Szerencsen helyezze el az ipari létesítményt, vagy pedig ha ragaszkodik a helyszínhez, csökkentse a szokatlanul nagynak ítélt, ötven megawattos erőmű paramétereit. Az írásos anyag érintőlegesen – a figyelemmel kísérés szintjén - foglalkozik a szlovákiai Tőketerebesre (Trebisov) tervezett széntüzelésű hőerőművel, valamint a Zemplén-hegység nyugati részén terv szintjén felvetődött, ám a hatóságok által elutasított, szivattyús energiatározós erőmű létesítésének kérdésével is.

A jelentésben magyar állam vállalja, hogy a részben már megkezdődött szerencsi beruházással kapcsolatban a jelenlegi jogszabályi környezetben is mindenki számára elfogadható intézkedéseket tesz a világörökségi értékek megőrzése érdekében. Ezeket a lépéseket további vizsgálatok eredményének ismeretében teszi meg. Ezzel párhuzamosan felgyorsítják azokat a jogalkotási folyamatokat, amelyek az értékek megőrzéséhez szükségesek. A jelentést Hiller István oktatási és kulturális miniszter február elején eljuttatta az UNESCO illetékes szervezetéhez.

Rónavölgyi Endréné Szerencs polgármestere tudósítónknak azt mondta: bár még nem olvasta az anyagot, de biztos benne, hogy önkormányzatuk minden tekintetben törvényesen járt el. A város arra vállalt kötelezettséget, hogy amennyiben a hatóságok engedélyezik az erőmű építését, a város befogadja a beruházást és annak megfelelően módosították az általános rendezési tervet.