Tisztelt Szerkesztőség!

Én nyertem meg a lottóötöst. De majd hülye leszek rohanni a nyereményemért! Lehet, hogy egy kicsit naiv vagyok, de nem ettem meszet! Nagyon is jól tudom, hogy mire megy ki a játék!

A múltkor például levelet kaptam egy ismert csomagküldőcégtől, amiben örömmel értesítettek, hogy értékes személyautót nyertem a sorsolásukon. Pedig nem is vettem rajta részt! Ekkora bazi nagy szerencsét! - gondoltam. Mert ha az ember, mondjuk vesz egy sorsjegyet és úgy nyer autót, az még rendben volna. De hogy még részt se vesz a játékban, és úgy nyer, na ahhoz kell ám a mázli!

Minek gyanakodtam volna? Még a slusszkulcsot is mellékelték. Én ennek úgy megörültem, mint majom a farkának, mert egészen addig életemben csak egyszer nyertem - vállalati tombolán egy mákdarálót, de úgy utálom a mákot, hogy a szagától is rosszul leszek. (Csak nekem lehet ilyen mákom!)

Na, mondom az asszonynak, végre ránk mosolygott a szerencse! Nem is kellett mást csinálnunk, csak befizetnünk húsz lepedőt a felmerülő költségek fedezésére, és aztán vártuk, hogy küldjék az autót.

Na, ahogy a Tisztelt Szerkesztőség kapott autót, úgy kaptam én is. Utólag kiderült, hogy el kellett volna olvasni az értesítésben az apró betűs részt is, mert abból pontosan kiderült, hogy nem is nyertem autót egyáltalán.

Illetve, hogy pontosítsak, mégis csak nyertem valamit. Tudják mit? Tapasztalatot! Legközelebb, amikor arról értesítettek, hogy nagyon értékes külföldi utat nyertem, csak előbb be kell fizetni az előleget, nagyon-nagyon alaposan elolvastam az apró betűs részt. Később derült csak ki, hogy ezúttal a vastag betűst kellett volna...

No, aztán amikor arról kaptam levelet, hogy enyém lehet egy spanyolországi tengerparti apartman, ha egy egészen minimális ötven lepedőt befizetek, akkor mindent aprólékosan elolvastam. Mert már nagyon óvatos voltam ám! Erről viszont az derült ki, hogy csalás az egész.

Na most, kérdezem én, mit csinálna a Tisztelt Szerkesztőség az én helyemben? Ha egy nagyon egyszerű autónyereménytől teljesen legatyásodtam, mit szívnék egy 2 356 386 190 forintos lottóötöstől? Ha csak belegondolok, kiver a víz!

Álmatlan éjszakáinkon a feleségem fűzi az agyam, mi van akkor, ha emögött még sincs humbug? Ha tényleg csak be kell sétálnunk a Szerencsejátékba és felmarkolhatjuk ezt a vagon pénzt?

- Mondjál csak egyetlen dolgot ebben az országban, ami mögött nincs humbug! - ezzel szoktam leszerelni, mert ettől befogja a száját. Ha a hamburger amerikai találmány, akkor a humbuger az tök magyar. Nekem elhihetik!

Olvasom az újságban, hogy ezen a pénzen akár huszonkét ötszobás luxusvillát is vehetnék magamnak. Na most, én eddig csak egy kétszobás panelt vettem Miskolcon, de úgy megbántam, mint a kutya, amelyik hetet kölykedzett. Nem tudja elképzelni a Tisztelt Szerkesztőség, hogy mennyi baj van ezzel a kis lyukkal is. Most ezek után vegyem a nyakamba huszonkét ötszobás kégli gondját? És különben is, hogy tudnék egyszerre huszonkét helyen lakni? Hát a rezsi? Meg a fűnyírás? És ha beüt az ingatlanadó?

Vágják már, mi a gond?

Oké, persze nem muszáj csak villában gondolkodni. Azt is írja az újság, hogy ezen a pénzen kétezer-háromszázszor tehetnék teljes Föld körüli túrát. Hát mi vagyok én? Műhold? Nekem már a miskolci villamoson is hányingerem van, nemhogy a Föld körüli túrán.

Tisztelt Szerkesztőség!

Most már értik talán, hogy miért nem jelentkeztem a lottónyereményemért. Jobb az óvatosság! Még vacillálok egy kicsit, addig is kisegíthetne a Tisztelt Szerkesztőség egy húsz-harminc lepedős kölcsönnel, csak hogy az ésszerűség, és ne az anyagi szükség segítsen a helyes döntésben. Becsszó megadom, ha csak másképp nem rendelkezik valahol egy apró betűs rész.