- Tömeg van és káosz, amióta egyesítettek hat szakot a bolognai rendszer miatt a szabadbölcsészeten - panaszkodik az ELTE egy neve elhallgatását kérő hallgatója. - Minden az utolsó pillanatban derül ki, a legtöbbször az a válasz a kérdéseinkre, ne aggódjunk, még van idő. Volt egy tanár az idei vizsgán, aki azt hitte, egy zárthelyivel letudja az egészet. Aztán felvilágosítottuk, hogy kötelező legalább két lehetőséget megadni. Én csak a második időpontra tudtam menni. Háromnegyed órája ültünk benn, amikor kiderült, elfelejtette az egészet - mondja és hozzáteszi: egy lehetőség van, arra, hogy kiderüljön, ha egy tanár "kegyetlen" a vizsgán, vagy nem törődik a vizsgaszabályzatban leírtakkal. A félév végén a hallgatóknak ki kell tölteniük a kurzust záró értékelő íveket.

Internetes fórumokból, folyosói beszélgetésekből kiderül, a hallgatók nemcsak a tanároknak, hanem a számítógépes rendszereknek is kiszolgáltatottjai. Bár fel lehet iratkozni a vizsgákra a neten, de informálódni már kevéssé tudnak onnan a hallgatók. Egy történelem szakos lánynak a karácsonyi szünetét tette tönkre a "trehány" tanár, aki az amúgy ötös dolgozatát egyesre értékelte. Összekeveredtek az oktató fejében a nevek. Csak az utóvizsgán derült ki, hogy a lánynak jeles volt a dolgozata.

A diákok jobbára csak névtelenül mernek panaszkodni, hivatalos fórumokon tehát nem.

- A vizsgarendszer valóban bizarr állapotban van, sommázza tapasztalatait Domokos Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője. Szerinte túl sok lehetőségük van a diákoknak vizsgázni, ezért nem is veszik komolyan a készülést. Úgy tudja, egyes hallgatók több helyre is felírják magukat, majd az időpontot a lemaradó diáktársaiknak árulják. Szerinte nem tartható a helyzet, amit a hök kiharcolt: gyakorlatilag ellenállás nélkül duzzasztják fel a vizsgaidőszakot vizsgaidőpontokkal, miközben a tanár gyakran 30 felírt hallgató helyett csak eggyel találkozik. A hallgatóknak arra is joguk van, hogy a vizsga napjának reggelén leiratkozzanak. -

Én elkészítem 30 példányban a dolgozatot, ők nem jelennek meg. Ez a rendszer külföldi viszonylatban is példátlan - mondja a tanszékvezető, aki az amerikai Cornell Universityn több évig volt vendégelőadó. - Miért joga a diákoknak, hogy a hallgatói önkormányzat nyomására az augusztust is pótvizsgaidőszaknak nyilvánítsa az egyetem - kérdezi, utalva arra, hogy a Szegedi Tudományegyetemen bevezették a héthetes vizsgaidőszakot. Domokos Gábor úgy véli, a hök azért tud nyomást gyakorolni az oktatókra, mert megkerülhetetlen döntési ereje van az egyetemet érintő fontos kérdésekben. De ez nem lehet ok arra, hogy ennyire kiszélesítsék a jogokat a vizsgák és a szorgalmi időszak alatt olyan diákokra is, akik félvállról veszik a tanulást. A túl szigorú vizsgakövetelményekre, nagy bukási arányra azt mondja, ezek sem lennének, ha nem lenne másfél hónapig nyújtva a vizsgaidőszak, a nagyszámú ismétlési lehetőség miatt nehezebbek a feladatok.

 

Papp Magor, a Semmelweis Általános Orvostudományi Kar hallgatói önkormányzatának elnöke azt mondja, hozzájuk nem érkezett panasz a vizsgákkal kapcsolatban. - Az egyetemen minden évben finomítják a vizsgaszabályzatot, s ebben a hallgatók észrevételeit is figyelembe veszik - mondja Papp. Az idén például több helyen lehet vizsgázni, így a diákok a rövidebb vizsgaidőszak alatt is képesek végezni. A hök monitorozza a vizsgaidőszakot. Viszszatérően az első és másodévfolyamokon van a legtöbb bukás, átlagban 30-40 százalék. Ennek Papp szerint nem a tanári kegyetlenség az oka, hanem az, hogy a középiskolában nem kapják meg a diákok, például kémiából a kellő alapot ahhoz, hogy az orvosi egyetem építkezhessenek rá. A gimnáziumban ahhoz szoknak hozzá, hogy 5-10 oldalból felelnek, az egyetemen viszont 500-1000 oldalt kérnek számon. Ehhez két hét tanulás kevés, kivált olyan tárgyaknál, ahol egy második nyelvben - a latinban - kell otthonosan mozogni.

Kisebb-nagyobb sérelmek érik a hallgatókat a felsőoktatási intézményekben, de ezek még a hallgatói önkormányzatokhoz sem jutnak el, így nem meglepő, hogy az oktatási jogok biztosa sem tud róluk. Ez persze azt is üzenheti, hogy még nem alakult ki a tudatos fogyasztói attitűd a diákokban, és a szolgáltatói magatartás az oktatókban. A diákok még mindig félnek panasszal élni, mert kiszolgáltatottnak érzik magukat. A hallgatói önkormányzattól pedig többen azért idegenkednek, mert úgy érzik, politikai szerveződéssel állnak szemben, mások viszont azt állítják, a hallgatói képviselet túl szoros "barátságban" áll a tanári karral.