Huszonkét helyről sikerült összegyűjteni a szétszóródott hagyatékot - mondta el lapunknak Gaálné Merva Mária igazgató. A legkalandosabb úton egy szőnyeg került a kiállítás anyagába. Ennek a fotója a múzeum egyik 2007-es tárlatának katalógusában szerepelt, azzal a megjegyzéssel: nem tudni hol található. Néhány hét elteltével Kölnből jelentkezett egy magánszemély, jelezve, a szőnyeg az ő birtokában van. A tulajdonos örömmel adta kölcsön a műtárgyat a kiállítás idejére.

A tárlat szervesen illeszkedik a Gödöllői Múzeum által vállalt misszióhoz, hogy bemutassa a gödöllői művésztelep tagjainak munkásságát. Időzítése pedig összefügg Keserü Katalin művészettörténésznek az Építészet mesterei sorozatban, a közelmúltban megjelent monográfiájával.

Toroczkai Wigand Ede sokoldalú tehetség, az Iparművészeti Iskola tanára, a gödöllői művésztelep (1901-1920) tagja volt. A bútortervező, belsőépítész, építészgrafikus, színesablak-tervező munkásságának fénykorát székelyföldi munkái jelentik. Széles körű munkássága a XIX-XX. század fordulójának a művészeteket egységben tekintő szemléletéből fakad, innen ered modernitása is.

Legfőbb építészeti műfaja a lakóház. A Toroczkai által kialakított nyitott alaprajz a modern építészet egyik jellemző sajátossága; a belsőt a környezet megtervezésével egészítette ki. Organikus szemlélete miatt a napjainkban újraértékelt modernizmus egyik magyarországi alapítójának tekinthető.

Festői készségeinek köszönhetően az ideális terveket festői módon rögzítő építészgrafika egyik kialakítója volt. Bútortervező-belsőépítészként dolgozott 1907-ig. Legjelesebb művei között a Szépművészeti Múzeum enteriőrjeit tartják számon. A századfordulón reneszánszát élő, a festészethez, grafikához közel álló színes ablaktervezésben is féltve őrzött kincsek Toroczkai alkotásai (Marosvásárhely, Kultúrpalota). Budapest 1945-ös ostroma alatt szenvedett halálos sérülést.