Közben kampányszakértők és sajtóorgánumok még mindig azt elemezgetik, ki jutott előnyösebb helyzetbe Szuperkedden. A támogatott jelölt számára előnyös magyarázat ilyenkor legalább annyit nyom a latba, mint maga az eredmény. Különösen akkor, ha az utóbbi nem világos. A CNN szerint például Hillary Clinton eddig 823 delegátust szerzett, Barack Obama 741-et. A New York Times ezzel szemben 892:716 arányú Clinton-vezetésről ír. Az eltérést a figyelembe vett államok okozzák, míg egyes helyeken még most sem dőlt el, ki hány delegátust kap. A volt First Lady az előző esetben még nem tudott megnyugtatónak tekinthető, legalább százfős előnyt szerezni, az utóbbiban igen.

Az tény, hogy mindkettejük eredeti terve kudarcot vallott. Clintonnak nem sikerült már az elején eldöntenie a jelölést, Obama viszont nem tudta egyetlen rohammal a maga javára fordítani az összképet. Most mindkét tábor állóháborúra rendezkedik be. Egyre valószínűbb, hogy a konvención egy jelölt mögött sem lesz 2025 a 3253 választott delegátus közül – vagyis a döntés valamilyen mértékben a 796 szuperdelegátus kezébe kerül.

A republikánusoknál csak a párt országos tanácsának 123 tagja számít szuperdelegátusnak. Az ő szerepük a számuk miatt eleve kisebb, ráadásul John McCain jelentős előnyt szerzett. Így nem valószínű, hogy a tagság (a bejegyzett republikánus szavazók) helyett a pártelit állítson elnökjelöltet. Más kérdés, hogy a párt vallásos jobbszárnya továbbra is fenntartásokkal van a liberálisnak tartott McCain iránt. Romney kiválásával az ő szavazataik mind Huckabee-nak jutnak, ami szorosabbá teheti a vetélkedést.

Az amerikai választási rendszeren az amerikaiak sem ismerik ki magukat, mert végtelenül komplikált. A szuperdelegátusok intézményét a demokraták a 80-as évek elején vezették be, hogy a pártelit befolyásolhassa a jelöltállítást. A kategóriába esik a Kongresszus valamennyi demokrata párti tagja, a kormányzók és néhány más választott tisztségviselő, a párt országos tanácsának tagjai, valamint a volt elnökök (köztük Hillary Clinton férje), a volt törvényhozási vezetők és az országos tanács volt elnökei. Ők saját belátásuk szerint szavazhatnak a konvención. Joe Liebermann szenátor viszont elveszítette demokrata szuperdelegátusi státusát, mert a republikánus McCaint támogatja.

A párt országos politikusai és vezetői körében a Clinton-házaspár pozíciói sokkal erősebbek, mint a mindössze három éve szenátor, ráadásul a radikális változtatás programjával fellépő Obamaé. Másrészt Obamának jelenleg több pénze van. Clinton kénytelen volt ötmillió dolláros magánkölcsönt felvenni, hogy tartani tudja a lépést, míg vetélytársa az interneten egyetlen nap alatt hárommilliót kapott támogatóitól. A szakértők általában egyetértenek abban, hogy a verseny túl szoros, és egyelőre megjósolhatatlan, ki lesz a demokrata Párt elnökjelöltje. Az elitet azonban aggasztja a kialakult helyzet. Egyes hírek szerint egyeztetések kezdődtek arról, hogyan lehetne feloldani az ellentmondást, miszerint a két erős jelölt lelkesíti és mozgósítja a párt híveit, de harcuk túl sok pénzt, energiát és időt emészt fel, ezzel a republikánusok dolgát könnyíti.

Amerikai elnökválasztás

Washington