Amerika álom?
A Bard esete egyedülálló, hiszen az egyébként patinás intézmény konzervatóriuma csupán 2005-ben indult el. Az igazgató, Robert Martin ezért jelenleg tehetségek után kutat, elsősorban a Távol-Keleten és Kelet-Közép-Európában. A képzés különlegessége, hogy a hallgatóknak a zenetanulás mellett a Bard College BA programját is el kell végezniük valamilyen szakon.
Hosszabb ideje hallgatója a College-nak a fagottos Nagy Dávid és a harsonás Sutyák János - ő már két éve van kinn az államokban. Elmesélte, hogy a két szakból álló képzés megnehezítheti azoknak az életét, akik számára a zene az első. A számtalan esszé megírása mellett nem feltétlenül marad elég idő a gyakorlásra. A nagynevű művészekből álló tanári kar csábító, de a hangszeres főtárgyból tartott heti egy óra - hiába próbálnak emellett sokat az együttesek - kevésnek bizonyulhat. Ezért inkább annak célszerű a Bardot választania, aki nem egészen biztos benne, hogy zenész akar lenni.
A Bard csak egy lehetőség, az Egyesült Államok oktatásának kínálatából bárki megtalálhatja az igényeinek megfelelő képzést. Kemény munka vár azonban arra, aki eldöntötte, hogy a tengerentúlon akarja megszerezni diplomáját.
Ficzkó Ildikó, a Szegedi Egyetem Amerikai Felsőoktatási Információs Központjának vezetője elmondta, hogy az irodájába érkező fiatalok gyakran elszontyolodnak attól, hogy kiderül, mennyi mindent kell elintézniük.
A jelentkezés előtt legalább két évvel érdemes belefogni a tájékozódásba, hiszen annak a kiválasztása is, hogy egyáltalán melyik egyetemre érdemes elmenni, rengeteg időt emészthet fel. Léteznek úgynevezett college-guide-ok, amelyek megpróbálják objektívan feldolgozni a kínálatot, ezeket a Szegedi Egyetemen lévő irodához hasonló, nagyobb egyetemi városokban elérhető központokban el is lehet olvasni.
Az első kihívás, hogy felvegyenek a kiszemelt helyek valamelyikére. Meglepő módon erre a legnagyobb az esély, bár az, hogy jók a jegyeink és kiválóan beszélünk angolul (ezt nyelvvizsgával kell bizonyítani) nem biztos, hogy elég. Ha azonban fel tudunk mutatni még némi pluszt, például sport-, vagy kulturális eredményeinket, vezetői képességeinket, akkor már van esélyünk bejutni.
Ha felvettek, nem árt megszervezni, hogy valaki fedezze a több tízezer dolláros tandíjat. Az egyetemek legtöbbször csak részleges ösztöndíjat biztosítanak, ami hiába sok tízezer dollár lehet, a fennmaradó részt és a megélhetést nekünk kell finanszírozni. Tehát kell legalább még egy ösztöndíj.
Ha mindez sikerült, már csak azt kell elintézni, hogy beengedjenek az országba. Igaz, ha tudjuk bizonyítani, hogy felvettek, és elég pénzünk van a tanulmányokhoz, akkor a vízum kitöltése már csak papírmunka. De a szigorú bevándorlási szabályok miatt itt is el lehet vérezni. Arra, hogy tanulás mellett dolgozhatunk, ne számítsunk, ez tanulói vízummal súlyos kihágásnak számít. Az egyetemen belüli legális munkalehetőségek pedig csak havi pár száz dollárra rúgnak.
Akinek nem sikerült gimnázium után kijutnia, ne csüggedjék: ha szakterületén kiemelkedő eredménnyel végez, posztgraduális ösztöndíjra már jóval nagyobb esélye van, hiszen a tehetséges fiatalok kutatómunkájából az USA is szépen profitál.
