A tilalom feloldását a kormányzó konzervatív Igazság és Haladás Pártja (AKP) és az ellenzéki Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) közösen kezdeményezte, e két pártnak együttesen hatalmas többsége van a parlamentben. Az alkotmánymódosítást, amelyhez kétharmados többségre van szükség, első olvasatban 401 képviselő támogatta, 110 nemmel szavazott.

Az ankarai parlament a szerda éjszakai szavazás után szombaton még egyszer voksolást tart az alkotmánymódosításról, végleges formába öntve azt.

Az alkotmánymódosítás terve mélységes aggodalmat keltett a Törökország világi berendezkedését féltők körében, akik attól tartanak, hogy a mostani változtatás nyomán a jövőben esetleg a közintézményekben és a középfokú oktatásban is feloldhatják az iszlám fejkendő viselésének tilalmát.

A Recep Tayyip Erdogan vezette török kormány azzal érvel az alaptörvény módosítása mellett, hogy azzal a muzulmán diáklányok szabadságjogait védelmezi, és azt hangoztatja, hogy a fejkendőreform az ország európai uniós csatlakozási folyamatába illeszkedik.

Törökországban különbséget tesznek az áll alatt megkötött egyszerű (Kelet-Európában is használatos) fejkendő (basörtüsü) és a szorosabbra kötött, a nyakat és a hajat is elfedő iszlám kendő (türban) között.

A 99 százalékban muzulmánok lakta, de világi berendezkedésű ország uralkodó osztálya - a hadsereg, a közigazgatás, az egyetemek vezetése - szerint az iszlám fejkendő egyfajta politikai-vallási beállítottság kifejezőjének számít, ezért ellenzik viselésének engedélyezését a közintézményekben.

(MTI)