A dokumentumból az derül ki, hogy a legnagyobb NATO-tagállam tiszteletben tartja a magyar döntést, mert azt nemzeti illetékességbe tartozónak tartja.

James Appathurai, a NATO szóvivője korábban Laborc Sándor nemzetbiztonsági hivatalvezetői megbízatásával kapcsolatban csak annyit mondott, hogy a NATO hivatalosan nem kommentál sem személyi kinevezéseket, sem hírszerzési kérdéseket.

Az utóbbi napokban a nemzetközi sajtóban olyan cikkek jelentek meg, amelyek szerint a NATO-ban aggodalmat kelt, hogy Laborc annak idején moszkvai KGB-kiképzést kapott. Egy magas rangú diplomata a The New York Times napilapnak a hét elején azt mondta, hogy a magyar döntés csalódást keltő.

Az amerikai képviselet ezért tartotta szükségesnek leszögezni, hogy ezt a témát hivatalosan nem vetette fel, mert - mint a közlemény fogalmaz - az "az egyes NATO-országok önálló hatásköre", hogy kit neveznek ki a nemzeti hatóságokba.

Az Egyesült Államok már Laborc kinevezésekor jelezte, hogy azt magyar belügynek tartja. "A témával kapcsolatban felvetődő kérdéseket ezért Budapesthez célszerű címezni" - áll a közleményben.

A hírszerzési bizottság vezetőjét a NATO-tagállamok abc-sorrendben adják, mindegyikük egy évig tölti be a posztot.

Sajtójelentések szerint egyes NATO-delegációk azt jelezték, hogy korábban nem volt tudomásuk Laborc Sándor múltjáról. A tavaly novemberi jelöléskor Martinusz Zoltán brüsszeli magyar NATO-nagykövet úgy nyilatkozott, hogy egyetlen tagállam képviselőjétől sem kapott jelzést Laborc Sándor kinevezése kapcsán.

(MTI)