"Nyomott légkör uralkodik a NATO székhelyén" - írta a Le Figaro. A francia napilap emlékeztetett egyebek között arra: Laborc  Sándor Brüsszelbe küldött életrajzában nem szerepelt, hogy 1983 és  1989 között a moszkvai KGB-akadémián tanult, és hogy a tény  megdöbbenést váltott ki NATO-diplomaták körében. A cikk szerint  egyes tagok kísértést érezhetnek arra, hogy ne osszák meg bizalmas  értesüléseiket a többiekkel.
A probléma azonban nem új keletű, az egykor a Varsói Szerződéshez tartozó tagok 1999-2004 között történt csatlakozása óta "megsokszorozódott" a kiszivárgott információk száma - hangsúlyozta  a Le Figaro. A legkevésbé megbízhatóknak Romániát és Bulgáriát  tartják a NATO-ban, mint Moszkva régi partnereit - írta a francia  lap, megjegyezve: a budapesti híresztelések annál is inkább  meglepőek, mert az Egyesült Államok szoros szövetségeseként kezeli  Magyarországot, amióta ez utóbbi 2003-ban Irak ügyében határozottan  Washington mellett állt ki.

A londoni Telegraph szerdai számában A KGB-nél kiképzett magyar  egy NATO-bizottság élén címmel közölt írást. "Egy szovjet  kiképzésben részesült vezető tisztségviselő jelenlétében egyesek  kétszer is meggondolhatják, hogy megszólaljanak-e, ami oda vezethet,  hogy bizonyos körülmények között visszatartanak szigorúan titkos  adatokat" - fogalmaz a londoni napilap.
Laborc egy olyan időszakban látja el a NATO-bizottság soros  elnökségét, amikor a hidegháború óta a legfeszültebb a NATO és  Oroszország között a légkör - állapította meg a Telegraph.

A Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap ugyancsak szerdán  számolt be a témáról, A KGB embere főnök a NATO-ban címmel. A Lubos  Palata, a magyar témákban gyakran publikáló szerző alapvetően a The  New York Times cikke alapján adott tájékoztatást, s az amerikai  lapból idézve tényszerűen ismertetette Laborc Sándor esetét anélkül, hogy saját kommentárt fűzött volna hozzá.

(MTI)