Több szakszervezet is tiltakozik a mától életbelépő intézkedés ellen, amely szerint ezentúl drágábban pereskedhetnek a munkavállalók. A per befejezésekor ugyanis az illetéket és az esetleges költségeket a vesztes félnek kell állnia attól függetlenül, hogy a munkáltatóról vagy a munkavállalóról van-e szó. Korábban ilyen esetben csak a munkaadónak kellett fizetnie.

Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a módosítás álszent módon, a jogi segítségnyújtásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező jogszabály zárórendelkezései között elrejtve, az érdekegyeztetés teljes megkerülésével született. A PSZ felszólítja a szaktárcát és a kormányt, hogy vonja vissza a módosítást. Ezen túlmenően kezdeményezik a hazai szakszervezeti mozgalom együttes fellépését az ügyben.

A Liga ugyancsak a törvény végrehajtásának felfüggesztését kéri, s azt, hogy a kormány haladéktalanul terjessze az ügyet az Érdekegyeztető Tanács elé.

Tiltakozik a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete is. Fehér József főtitkár elfogadhatatlannak tartja, hogy e döntést az igazságügyi miniszter "fű alatt", egyeztetés nélkül hozta meg. Utalt arra, hogy a munkaügyi perek döntő többségét - évente átlagosan 1000-1200 ügyben - a munkavállalók indítják. Az indoklás, amely szerint "ez majd jobban megfontolásra készteti a munkavállalókat", azért is elfogadhatatlan, mert tovább fokozza a munkaadók kiszolgáltatottságát. A főtitkár szerint a munkaügyi bíróságok leterheltségén a munkafeltételek javításával kell enyhíteni, s nem a jogorvoslati lehetőségek hozzáférésének gátolásával.

Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke lapunknak azt mondta: a munkavállalók helyett eddig, ha veszítettek, az állam viselte a költségeket. Mától azonban a perveszteség-pernyertesség arányában kell fizetniük. A munkavállalónak az ellenfél ügyvédi költségein felül meg kell fizetnie az illetéket és az állam által előlegezett költségeket is. A munkaügyi bíróság elnöke példaként említette, hogy ha valaki a munkaviszonya megszüntetése miatt fordult a bírósághoz - a havi 100 ezer forintos átlagkeresete alapján - a per tétje 1,2 millió forint volt. Ha elveszíti a jogvitát, úgy köteles megfizetni a munkáltató képviseletével felmerült 72000 forint ügyvédi díjat (az 1,2 millió 5 százalékát plusz áfa) 72000 forint illetéket (az 1,2 millió 6 százalékát), valamint az esetleges további költségeket.

- Az új rendelkezések minden bizonnyal azt eredményezik, hogy a jövőben alaposabb és átgondoltabb keresetleveleket nyújtanak be a felek a bíróságra. Eddig ugyanis nem volt tétje - már ami a költségeket illeti -, hogy ki mekkora összeget követelt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy alaptalan és meggondolatlan kérelmek árasztották volna el eddig a bíróságot - mondta Handó Tünde.

A munkaügyi bíróság elnöke hangsúlyozta: a megváltozott szabályozás korántsem azt jelenti, hogy a legkiszolgáltatottabbak nem fordulhatnak a jövőben bírósághoz. A bíró ugyanis, igaz, csak rendkívül szűk körben, de ezután is engedélyezhet költségmentességet. Így például akkor, ha az illető rendszeres szociális segélyt kap, jövedelme - a vele együtt élő házastársával együtt - nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és nincs vagyona.

- Egy 2004. márciusi felmérés szerint a bíróságra érkezett ügyek 50 százalékában a munkavállalók követelése meghaladta az ötmillió forintot. Csak ebben az egy hónapban legalább egy tucat olyan kereset érkezett, amelyben több tízmillió forintos követelést terjesztettek elő - tájékoztatott Handó Tünde. Megjegyezte: a pereskedési hajlandóság nálunk korántsem akkora, mint például Németországban. Míg ott 1000 munkavállaló közül átlagosan 20 indít munkaügyi pert, nálunk 2004-ben 1000 munkavállaló közül négy fordult bírósághoz.