Késésben az adócsomag
Ötletek, ötletmorzsák - valószínűleg nem lesz több azokból a szakértői anyagokból, amelyek a 2009-es adóreformnak indult, majd az adórendszer struktúrájának megváltoztatására szelídült folyamathoz készültek, illetve készülnek a mai napig. Az egyik ilyen anyagot például a miniszterelnök rendelte meg a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztaltól - itt az adózási ügyeket elsősorban Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke viszi. Egy komplex elképzelést tettek le arról, hogy miként lenne javítható az ország versenyképessége az adószabályok változtatása révén - ehhez akkor hozzátették: a tervért csak akkor vállalnak felelősséget, ha azt egészében átveszi a kormány, az egyes részeket kiragadva ugyanis már más lehet a végeredmény, mint amit ők terveztek. A témához aztán elkészítette saját anyagát a GKI Gazdaságkutató, a Kopint-Tárki, adójavaslatok Draskovics Tibor tárca nélküli miniszter hivatalában, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban, az SZDSZ liberális gazdasági kabinetjében, valamint természetesen a Pénzügyminisztériumban is készültek, készülnek. Utóbbi két tervet még nem ismertették, Veres János pénzügyminiszter szerint a szaktárca a hónap vége felé áll majd a nyilvánosság elé az általa preferált adócsomaggal. Mindezek mellett készül egy tervezet a kormányfő környezetében is, amelyet többen esélyes "befutónak tartanak".
Persze kérdéses, a koalíciós partnere, mire mond majd igent, és mire nem. Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője szerint már jó ideje egyeztetnek a témában. Most épp arról, hogy mekkora is legyen a mozgástér: mekkora bevétel- és kiadáscsökkentést engedhet meg magának az ország, a kormány, illetve a költségvetés 2009-ben azért, hogy mérsékeljék az adóterhelést. Horn szerint erről február végéig állapodhatnak meg, a mindkét párt által támogatható adócsomag tartalmával pedig valamikor márciusban, a 9-re kiírt népszavazás után állhatnak a nyilvánosság elé.
Ennél tovább persze nemigen lehet húzni az eredetileg január végére tervezett, de - a politikusok szerint - az egészségbiztosítási törvény kényszerű újratárgyalása miatt elnapolt megállapodást az adóváltozásokról. Ahhoz ugyanis szigorúan tartani kívánják magukat a kormánypártok, hogy még a tavasszal megszavazzák a 2009-es adócsomagot - így az adózóknak több felkészülési időt hagynának.
S hogy miért is tart ilyen sokáig a mozgástér kialakítása? A pénzügyminiszter szerint, ha nem lennének adóváltozások, akkor is lenne 200 milliárd forint a költségvetésben, amivel variálni lehet, ebből 100 milliárd fordítható adócsökkentésre - ez valamivel több, mint ami egy százalékpontnyi járulékcsökkentésre elég. Ezt az összeget akkor lehet növelni, hogy ha mérséklik a kiadásokat, illetve egyes adók csökkenhetnek úgy is, hogy máshol növelik a terhelést. Abban nincs egyetértés, hogy kiadáscsökkentéssel mennyit lehetne nyerni az adómérséklés ügyének. Lapunknak többen megerősítették: a szaktárca óvatosan tervez, így nem várható, hogy további százmilliárdok szabadulnának fel a választások előtti évben, valószínűleg tízmilliárdokban mérhető majd ez az összeg. Kóka János ellenben korábban azt mondta: jókora megtakarítási csomaggal készülnek - az akkor még januárban lezárni tervezett - egyeztetésre. Egyes hírek szerint újabb százmilliárdos tételeket kívánt találni a büdzsében. Mint azt a 2008-as adótörvények előtti, hirtelen kelt koalíciós vitában is kifejtette: úgy véli, az állam pazarló, igen nagy összegeket meg lehetne még spórolni.
A készülő adócsomag konkrét tartalmáról egyelőre nem sokat tudni. A GVK terveire adott reakció alapján valószínű, hogy lesz némi járulékcsökkentés, és hozzányúlnak a személyi jövedelemadó rendszeréhez, változtatnak az adójóváírás intézményén, az áfaemelést azonban túl kockázatosnak tartja a pénzügyi kormányzat az infláció szempontjából. Emellett valószínűleg az egyeztetések során újra napirendre kerül az SZDSZ által pártolt egykulcsos adóterv, a Draskovics Tibor nevével fémjelzett, a Vállalkozók Országos Szövetsége számára is szimpatikus teljes bruttósítás a bérek vonatkozásában. Ugyanakkor még az sem eldöntött, hogy egy vagy netán több évre szóló tervekről határozhat-e a parlament. Eredetileg csak 2009-re szólna a csomag, ám a VOSZ felvetése alapján nem lehet kizárni a többéves verziót sem.
Fitch: javuló magyar külső egyensúly
Javulnak Magyarország külső fizetési és államháztartási egyensúlyi mutatói, de megmaradtak a folyamatot terhelő eddigi kockázatok, mondta kedden Londonban az MTI-nek a Fitch Ratings európai felzárkózó piaci szuverén minősítésekért felelős igazgatója. A cég londoni központjában tartott keddi szemináriumon elhangzott: az amerikai gazdaság valószínűleg épphogy elkerüli a recessziót, ugyanakkor Kína globális stabilizáló szerepe kérdéses. A rendezvényen Ed Parker ugyanakkor úgy fogalmazott: Magyarország minősítésének javítása "még nincs a láthatáron".
A Fitch Ratings - a nagy nemzetközi hitelminősítők közül utolsóként - tavaly novemberben javította vissza a leminősítést valószínűsítő addigi negatívról a jelenlegi stabilra a közepes befektetői "BBB plusz" magyar devizaadós-kockázati osztályzat kilátását,
vagyis levette a napirendről a magyar adósbesorolás rontását. A londoni elemzőház térségi igazgatója a távlati kockázatok között említette a következő választások előtti időszakot, amikor a ház szerint már bizonytalanabb lesz a költségvetési konszolidáció sorsa. Mindehhez "nagyon gyenge" növekedés és inflációs kockázatok járulnak, tette hozzá.
A Fitch a tavalyi 4,2 százalék után 2008-ra 3,7 százalékra becsüli a GDP-arányos magyar folyómérleg-deficitet, megjegyezve azonban, hogy ebből a működőtőke-beáramlás a tavalyi 54 százalék helyett az idén várhatóan már csak 44 százalékot fog fedezni. A Fitch arra számít, hogy Bulgáriában a 19,5 százalékosra becsült GDP-arányos tavalyi folyómérleg-deficit 2008-ban 22,5 százalékra, Romániában 14 százalékról 17,5 százalékra emelkedik. Parker a keddi szakszemináriumon tartott előadásában azt mondta: ebben az országcsoportban "a legnagyobb aggodalom forrása" Románia, mert ott az államháztartási mérleg is romlik, még tovább rontva a fizetési egyensúlyt.
