Nincsen szerencséje az Európai Uniónak a mozaikszavakból álló elnevezéseivel. Ahogy a tagállamközi fogyasztóvédelmi riadólánc ugyanazt a nevet kapta (RAPEX), mint egy, a nemi erőszakot leleplezni hivatott szerkezet, a huszonhetek koszovói misszióját a minap EULEX-re keresztelték. Ez pedig egyrészt az uniós jogi adatbázissal keverhető (EUR-LEX), másrészt így gúnyolódnak most rajta a brüsszeli folyosókon: „EU EX-LEX” helyzetben lesz majd – legalábbis Észak-Koszovóban, ahol a szerbek élnek tömbben.

A misszió két héten belüli útnak indításáról a tagállamok hétfőn, úgynevezett írásos eljárásban döntöttek. Az elvi megállapodást már a decemberi EU-csúcson tető alá hozták. A diplomatáknak a végén már csak a ciprusiakat kellett megpuhítaniuk, akik a jogalapot kifogásolták. – A ciprusiak az EU történetében először a konstruktív tartózkodás intézményét alkalmazták. Azaz nem értettek egyet a döntéssel, de vállalták, hogy nem akadályozzák annak végrehajtását – mondta lapunknak egy uniós forrás. A rendőri, közigazgatási, igazságügyi kontingens javában épít az ENSZ-misszió, az UNMIK személyi állományára. Az 1800 főből mintegy harmincan lesznek magyarok, köztük rendőrök, vámosok és egy ügyész. Az EXLEX költségvetése mintegy 200 millió eurót tesz ki. Teljes telepítésére százhúsz nap áll rendelkezésre, a küldetés időtartama bizonytalan, Koszovó hosszú évekig nemzetközi ellenőrzés alatt állhat. A NATO már korábban elhatározta, hogy a csak névleg Szerbiához tartozó tartomány önállóságának várható kinyilvánításától függetlenül fenntartja a KFOR-csapatok jelenlétét.

Brüsszelben most február 17-ére tippelik, hogy a koszovói albán többség képviselői kikiáltják a függetlenségüket. Tomiszlav Nikolics, a szerb radikális elnökjelölt esetleges győzelme felgyorsította volna a folyamatokat ehhez képest – az EU-ban legalábbis erre számítottak. Az, hogy a koszovói albánok „az EU-val egyeztetve” lépnek, a többi közt azt tartalmazza, hogy kötelezőként fogadják el magukra nézve az Ahtisaari-tervben is felvázolt, majd már részükről is jóváhagyott kisebbségvédelmi szempontokat. A február 17-i bejelentés egyébként kényelmesen az EU-külügyminiszterek másnapi rendes üléséhez illeszkedne.

Az uniós tanács ez alkalommal tudomásul venné Koszovó (meghatározott keretek között érvényes, így korlátozott) függetlenségét, de a tagállamokra hagyná az önállóság elismerését – vagy el nem ismerését. Egyelőre Ciprus, Románia, Görögország és Szlovákia részéről várható esetleg tartósabb vonakodás; megfigyelők szerint a március 9-i spanyol választások elmúltával Madrid ellenkezése gyorsan alábbhagy.

Brüsszel