Kovács László szerint sikerült az ország "műtétje"
- Gyurcsány Ferenc a 2008-as esztendőt a nyugodt építkezés évének nevezte. Egyetért vele?
- Magyarország számára igen nehéz volt az elmúlt év, de meggyőződésem, hogy az ország a helyes irányba mozdult el. Megkezdődött a kiegyensúlyozott államháztartás fenntarthatóságához elengedhetetlen reformok kibontakoztatása. A nemzetközi tapasztalatok szerint a költségvetési bevételek növelése és a kiadások csökkentése Magyarországnál sokkal gazdagabb országokban is komoly ellenállást, politikai-társadalmi feszültségeket váltanak ki, s ezt Magyarországon sem sikerült elkerülni. A kényszerű lépések kedvező hatása csak a következő években válik majd érezhetővé, de tény, hogy megállt az ország lecsúszása és megkezdődött a felemelkedés. A műtét sikerült, a gyógyulás biztos, de nem lesz gyors. Fontos azt is tudni, hogy Magyarország egyetlen problémája sem az uniós tagság következménye. Ellenkezőleg, a problémák nagyobbak, megoldásuk nehezebb lenne, ha Magyarország nem lenne a közösség tagja. A nyugodt építkezést segítheti, hogy a gazdasági stabilizációt szolgáló legfontosabb lépések megtörténtek, a legnehezebb szakaszon a jelek szerint túljutott az ország. De további elszántság, következetesség kell a folytatáshoz és türelem az eredmények kivárásához. A legfontosabb, hogy ezt egyetlen politikai erő, egyetlen politikus se akadályozza.
- Egykori pártelnökként miként fogadja a szocialista párt megosztottságáról, belső konfliktusairól szóló híreket? Mit javasolna a mostani pártvezetésnek, miként viszonyuljanak a frakcióhoz, a tagsághoz annak érdekében, hogy a párt népszerűségi mélyrepülése véget érjen?
- Hat évig voltam az MSZP elnöke, akkor is voltak a pártban véleménykülönbségek, belső viták, konfliktusok. Egy demokratikus pártban ez természetes. Megjegyzem: egyes belülről jövő, általam igazságtalannak tartott támadások sokkal jobban megviseltek, mint a politikai ellenfelekkel vívott szócsaták. Most a gazdasági-szociális nehézségek, az ezekkel összefüggő jelentős népszerűségvesztés miatt a pártban érezhetően feszült a hangulat, de biztos vagyok abban, hogy a gazdasági helyzet javulása kedvező hatással lesz. A párt vezetőinek azt javaslom, hogy a lehető legnagyobb mértékben vonják be a frakciót, a pártszervezeteket, az aktivistákat a fontos döntések előkészítésébe, mert csak ebben az esetben várható el az aktív részvétel a döntések társadalmi elfogadtatásában és végrehajtásában. Ugyancsak nagy figyelmet kell fordítani a közvéleményre, a döntések közérthető indoklására, várható hatásuk megértetésére.
- Szerencsésnek tartja, hogy a pártelnök egyben miniszterelnöki funkciót is ellát? Időről időre felmerül ugyanis, hogy a két poszt jelen helyzetben együtt nem vihető.
- Mindkét megoldásnak van előnye és hátránya. Ha a két tisztséget egy személy tölti be, akkor értelemszerűen fel sem merül a miniszterelnök és a pártelnök közötti rivalizálás, két "hatalmi központ" létezése. Ugyanakkor a két poszt egyidejű ellátását nehezíti, hogy a nap huszonnégy órából áll. Az idő nyomását persze enyhítheti a vezetésben kialakított jó munkamegosztás. Ha a két tisztséget két személy tölti be, akkor csak a szereposztás maradéktalan elfogadása és az egymás iránti feltétlen bizalom képes biztosítani a jó együttműködést. Le kell tudni küzdeni az esetleges féltékenységet, amit tapasztalataim szerint gyakran a két vezető környezete szít, alaptalanul, önös érdekekből.
- Mit gondol, rejt belpolitikai kockázatokat a tavaszi népszavazás?
- Csak abban az esetben, ha egyes politikusok ennek eredményét - bármi is legyen az - összetévesztik az országgyűlési választások következményeivel.
