Elmérgesedő vita Afganisztánról

afganisztáni misszió

Az USA mellett a hét végén Kanada és a NATO-főtitkár is nagyobb német szerepvállalást kért Afganisztánban. Budapest egyébként már megtette a magáét.

Ottawa elvárja, hogy Németország minden szinten fokozottabban vegyen részt a NATO vezette nemzetközi békeerő, az ISAF tevékenységében - jelentette ki a kanadai kormány szóvivője. Szombaton Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára ugyanezt kérte Berlintől, tegnap pedig Kanada odáig ment, hogy felrótta: míg az észak-amerikai ország a tálibok ellen délen vívott harcokban az elmúlt években mintegy 80 katonát vesztett, az északon békefenntartó feladatot ellátó német Bundeswehr-kontingens áldozatainak száma ugyanebben az időszakban "csak" 26 volt.

Robert Gates védelmi miniszter a múlt hét végén valamennyi NATO-tagállamnak levelet küldött, amelyben szorgalmazza, hogy szövetségesei vállaljanak nagyobb szerepet az afganisztáni stabilizációs-újjáépítő erőfeszítésekben. Magyarország gyakorlatilag megelőzte a Gates-levélben foglaltakat, a minapi hollandiai NATO-tanácskozáson újabb vállalásokat jelentett be.

Az USA elsősorban Németországtól várja el, hogy a "nemzeti korlátozásokat" (caveat) félretéve küldjön harcoló alakulatokat a nehezebb helyzetű délre. A német katonai hírszerzés által a Spiegelnek kiszivárogtatott dokumentum szerint több zászlóaljnyi erejű tálib egységek délről két úton át (Hilmend tartományból Sindand, nyugat felől, a másik ág Kabul mellett tart északra) húzódnak a németek parancsnoksága alá tartozó, eddig viszonylag nyugodt északi-északkeleti országrészbe (ahol egyébként a magyar PRT is működik). Az erősödő tálib/al-Kaida katonai nyomás elsősorban négy állam (USA, Nagy-Britannia Kanada, Hollandia) erőire hat.

Közben tovább romlik a katonai helyzet, amelyet a szaporodó támadások s azok egyre nagyobb földrajzi kiterjedtsége is tükröz. Az USA Atlanti Tanácsa másokkal együtt az afgán kormányhatalom gyengüléséből, a korrupcióból, a gazdaság pangásából, a kábitószer-termelés további növekedéséből a lakossági bizalomhiányból fakadó veszélyekre utal, amelyek kockára tehetik a nyugati szövetségi rendszer stratégiáját, eddig elért részleges stabilizációs eredményeit.

Magyarország "megelőzte" az újabb Gates-levélben felvetetteket, hiszen már a NATO védelmi minisztereinek minapi, hollandiai találkozóján újabb lépéseket jelentett be, mondta lapunknak tegnap Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. A csütörtökön-pénteken tartandó újabb informális NATO védelmi miniszteri tanácskozáson Szekeres Imre négyszemközti megbeszélést folytat Robert Gatesszel, és találkozik kanadai és svéd kollégájával is. Utóbbival a C-17-es szállítógépprogramról egyeztetnek. Svédország a második legnagyobb megrendelő-finanszírozó a pápai NATO-szállítógép-projektben.

A hollandiai találkozón bejelentett magyar lépések:

1. Meghosszabbítják a magyar részvételt a Baghlan tartományban működő Tartományi Újjáépítési Csapat (PRT) vezetőjeként.

2. Októbertől 10-12 fős, különlegesen kiképzett csoport az amerikaiakkal együttműködve, nemzeti korlátozások (caveat), területi megkötöttség nélkül, 3 hónapos váltásokkal megkezdi tevékenységét.

3. A kabuli repülőtér irányításában átvesszük a vezető nemzet szerepét.

4. Az afgán kormányerők támogatására, tanácsadói feladatokkal felállítunk a hollandokkal közösen egy OMLT-t, műveleti összekötő, adott esetben harchelyzetbe is keveredhető egységet. Erről holland partnereinkkel tárgyalunk.

Hétvégén is temettek Afganisztánban elesett kanadait

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.