Idriss Deby nem menekül
A kormányerőket ekkor már a csádi hadsereg helikopterei támogatták, és a városban 1500 fővel jelen lévő francia hadsereg Mirage vadászgépei is berepültek N'Djamena fölé. A francia hatóságok siettek hozzátenni: a harcokba nem kapcsolódnak be 1960-ban függetlenné vált volt gyarmatukon, ám politikailag Idriss Deby elnököt támogatják. Francia mesterlövészek és járőrök védik a főként külföldiek által lakott luxushoteleket, és ők menekítettek ki Gabon fővárosába tegnap virradóra több mint 500 külföldit. Nicolas Sarkozy francia elnök a hétvégén többször felhívta csádi kollégáját, akinek felajánlotta, hogy a francia csapatok kimenekítik az elnöki palotából, ám Deby ezt elutasította.
A harmadik elnöki mandátumát töltő Deby hatalmát 2006 áprilisában már kis híján megdöntötték a lázadók. Akkor ez meghiúsult, nem jutottak el a fővárosig. Most azonban jobban szervezett, nagyobb sereggel érkeztek, ráadásul nem kelet felől, ahonnan a kormányerők várták őket. Három lázadó csoport két hónapja lépett szövetségre, és a múlt hét elején indultak meg a főváros felé.
Csádban évszázadokra nyúlik vissza a muzulmán arab törzsek és a fekete afrikai lakosság harca a földért és édesvízért, ám nem lehet csupán erre az ellentétre szűkíteni a konfliktust - ezt az is bizonyítja, hogy az egyik lázadó vezér, Timan Erdimi nem csak hogy egy törzsből való Debyvel, de unokatestvére is az elnöknek. Az urániumban és aranyban gazdag, olajexportőr afrikai ország vezetését sokan szeretnék megszerezni; Deby korrupt, sokak szerint elcsalta a választásokat, saját híveinek adott kulcspozíciókat, és a harmadik elnöki mandátumát lehetővé tevő alkotmánymódosítás is népszerűtlenné tette.
A hírek szerint a helyzet a fővárosban bizonytalan, nem tudni, ki kerekedett felül. Az elmúlt két nap összecsapásai több száz civilt sebesítettek meg. A lázadók nyugati hírügynökségeknek úgy nyilatkoztak, a kormányerőknek emberük már alig van, fölényüket helikoptereiknek és harckocsijaiknak köszönhetik. Csád washingtoni nagykövete azonban úgy nyilatkozott: a lázadóknak csupán egy kis csoportja cselezte ki a város védelmét.
A lázadók tegnapra az ország keleti, Szudánnal határos részén nyitottak újabb frontot, ahol támadást intéztek Adré prefektúra ellen. A régió prefektusa szerint a lázadókat a szudáni kormány helikopterei és repülőgépei támogatták - írja az MTI. Nyílt titok, hogy a csádi és a szudáni kormány kölcsönösen támogatja a másik országban harcoló felkelőket. A BBC szerint a darfuri lázadók nagy része ugyanahhoz a népcsoporthoz tartozik, mint Deby, tőle rendszeres támogatásban részesülnek, és arra is volt már példa, hogy a darfuri lázadók a csádi kormányerők segítségére siettek. Válaszul Kartúm sem habozott a csádi lázadók felfegyverzésével, akiknek bázisa ma már Szudánban található.
A hét közepéig elhalasztották az Európai Unió 3700 fős békefenntartó csapatainak érkezését, amely Szudánban zajló darfuri konfliktus elől Csádba és a Közép-afrikai Köztársaságba menekült több százezer ember védelmét biztosítaná. Elemzők szerint a lázadók időzítése nem véletlen: az EU-misszió gerincét adó franciáknak máris a többi, az utóbbi napok eseményeitől megijedt felajánló országokat kell győzködniük, nehogy kihátráljanak a misszióból.
