"Törökország világi állam, és az is marad", "A kormány mondjon le!", "Mindnyájan Atatürk katonái vagyunk" - ilyen és hasonló jelszavak alatt vonult a 125 ezresre becsült, többségében nőkből álló tömeg az Ankara központjában álló Atatürk-mauzóleumhoz. A felvonulást szervező 35 párt és mozgalom attól tart, hogy a fejkendő "rehabilitálása" az iszlám szigorúbb válfajának előhírnöke lehet Törökországban.

Előzőleg a török parlament illetékes bizottsága jóváhagyta a tilalmat rögzítő rendelkezés feloldásához szükséges alkotmánymódosítást. A döntés az alkotmányügyi bizottság péntek esti ülésén született meg. Cemil Cicek miniszterelnök-helyettes sietve leszögezte, hogy a fejkendővel kapcsolatos álláspont nem jelenti a világi alkotmányos rend megkérdőjelezését.

Ali Babacan külügyminiszter azzal érvelt a testület döntése mellett, hogy Törökországnak az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében, az ehhez kötődő reformok részeként kell feloldania a fejkendőviselés egyetemi tilalmát.

Az ankarai törvényhozás a jövő héten szavaz az alkotmány módosításáról. Az egyetemi tilalom feloldását a kormányzó Igazság és Haladás Pártja (AKP) és az ellenzéki Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) közösen kezdeményezte. Mivel e két pártnak együttesen hatalmas többsége van a parlamentben, az alkotmánymódosítás jóváhagyása bizonyosra vehető.

A másik ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP), a hadsereg vezetése és a felsőoktatási intézmények rektorai ádázul ellenzik a fejkendő hordásának engedélyezését az egyetemeken, főiskolákon. Azzal érvelnek, hogy ez veszélyeztetné Törökország alkotmányos rendjét (amely vallás és állam szétválasztásán alapul), és előmozdítaná a felszín alatt zajló iszlamizálódást.

Friss fölmérések szerint a 70 milliós ország lakosságának többsége egyetért a tilalom feloldásával.

Törökországban különbséget tesznek az áll alatt megkötött egyszerű (Kelet-Európában is használatos) fejkendő (basörtüsü) és a szorosabbra kötött, a nyakat és a hajat is elfedő iszlám kendő (türban) között. A világi rendet féltők szemében főként az utóbbi számít egyfajta politikai-vallási beállítottság kifejezőjének.

(MTI)