Az alkalmi munkavállalói könyvet eredetileg a mezőgazdaságban és a vendéglátóiparban dolgozó idény- és szezonális munkások számára találták ki, s kiválthatják olyan magánszemélyek is, akik otthon kertészt, gyermekfelügyelőt vagy bejárónőt foglalkoztatnak alkalomszerűen. A lényege az, hogy az alkalmi munkavállaló kék könyvébe közteherjegyet kell ragasztani a járandósággal arányos mértékben. Ha például valaki egy napra 1800-2400 forint közötti bért kap, akkor 400 forintos jegyet kell beragasztania, de ha 3600 forintnál többet keres naponta, akkor már 1100 forintos jegyet kell vásárolnia.

Az elmúlt időszakban azonban kiderült: sok munkáltató a valóságban nem alkalmi munkásként dolgozó alkalmazottait is könyvvel foglalkoztatja, mivel a dokumentum olyan foglalkoztatási formát tesz lehetővé, ami egyszerűbb ügyintézést és kisebb járulékos terhet von maga után. Számos munkaadó azért váltotta az olcsóbb alkalmi foglalkoztatásra az alkalmazottak hagyományos munkaviszonyát, hogy így spóroljon a járulékos költségeken. Vagyis: sokan januártól decemberig, egész évben "alkalmi munkásként" dolgoznak, ami törvényellenes. A jogszabály meghatározza ugyan, hogy egy munkavállaló egy munkáltatónál egy naptári évben legfeljebb kilencven napot dolgozhat, de az emberek ennek kicselezésére is megtalálták a megoldást: a kék könyvbe nem minden munkanapon ragasztanak jegyet, így papíron csökkentik a ledolgozott napok számát.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség országos adatai szerint a munkáltatók valamennyi ellenőrzött ágazatban igyekeznek kijátszani a könnyített alkalmazási feltételeket biztosító, kék könyves foglalkoztatás szabályait.

Az építőiparban egész évben jellemző a kék könyvvel történő jogsértő foglalkoztatás. A szabálytalanságok feltárását azonban nehezíti, hogy a munkavállalók és a munkáltatók érdekei - vagyis az adó- és járulékfizetés elkerülése - egybeesnek.

Az országban több mint félmillió könyvet váltottak ki, régiónként úgy 70-80 ezret. A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ adatai szerint Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében összesen csaknem 80 ezer érvényes alkalmi munkavállalói könyv van forgalomban, s tavaly minden eddiginél többet - 39 ezret - adtak ki.

- A régióban tavaly több mint 5500 feketén dolgozó munkást találtunk az ellenőrzések során, s az esetek csaknem nyolcvan százalékában a kék könyvvel kapcsolatos hibák, mulasztások miatt minősítettük illegálisnak az érintettek foglalkoztatását - mondta Virágh Norbert, a Nyugat-dunántúli Munkaügyi Felügyelőség igazgatója. Mint megtudtuk, a leggyakoribb mulasztás az, hogy a dolgozók nem tartják maguknál a könyvet, vagy az nincs kitöltve az adott napra. De aligha véletlen, hogy éppen az ilyen feledékenységre utaló hibák jellemzőek. Virágh szerint ugyanis az esetek többségében nem bizonyítható, hogy a könyvekkel kapcsolatos adminisztrációs mulasztás szándékos feledékenység lett volna. Ám ettől függetlenül a szankcionálás nem maradhat el. A munkáltató 30 ezer forinttól hárommillió forintig terjedő munkaügyi bírsággal sújtható, emellett alkalmazottjával visszamenőleg hagyományos munkaviszonyt kell kötnie, ha a könyvet nem az előírások szerint használták.

Az észak-alföldi régióban tavaly a munkaügyi ellenőrök csaknem háromezer szabálytalanságot tártak fel az alkalmi munkavállalói könyvekkel kapcsolatban. Kertész Sándor, a régió munkaügyi felügyelőségének vezetője szerint szinte minden szakmára jellemző az alkalmi munkakönyves foglalkoztatás - az építőipartól kezdve a mezőgazdaságon át az őrző-védő cégekig. Szabolcsban és Hajdú-Bihar megyében általában 80 százalék körüli volt a szabálytalan esetek száma, Jász-Nagykun-Szolnok megyében viszont meghaladta a nyolcvanöt százalékot.

Előfordultak olyan esetek, amikor egy cégnél csaknem minden dolgozót alkalmi munkásként foglalkoztattak, de teljesen szabálytalanul. A szigligeti strandon például egy huszonöt főt foglalkoztató étteremben a munkáltatónak csak három főállású dolgozója volt a nyáron, a többieket alkalmi foglalkoztatás keretében alkalmazták, a kék könyvek kitöltése szabálytalanul és ötletszerűen történt. Az étteremben az ellenőrzés napján tizennyolc embernek nem volt szabályosan kitöltve és aláírva az aznapi munkavégzése.

A balatonfüredi Annagora Aquaparkban is szabálytalanságokat tártak föl: egyetlen alkalmi munkavállalónak sem volt szabályosan kitöltve a könyve, mert azokat az üzemeltető társaság irodájában, elzárva tartották. Balatonudvariban egy golfpálya építésénél tizenöt munkavállaló dolgozott, de az ellenőrzés megállapította: a munkásokat a munkáltató írásba foglalt munkaszerződés és kitöltött kék könyv nélkül foglalkoztatta napi tizennégy órában.

A Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőség ellenőrzést tartott tavaly a Hajógyári-szigeten rendezett fesztiválon is, ahol a takarítókat ilyen könyvvel foglalkoztatták ugyan, de a munkavégzés napjára vonatkozó adatokat nem töltötték ki.

A visszaélések miatt a szaktárca a munkaügyi központoktól és főfelügyelőségektől vár javaslatokat az alkalmi munkavállalással kapcsolatos szigorításokra. Miskó Istvánné, az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója érdeklődésünkre azt mondta: ha rajta múlna a döntés felelőssége, akkor úgy próbálná visszaszorítani a szabálytalanságokat, hogy korlátozná az alkalmi foglalkoztatásban részt vevő munkaadók körét. Ha ez megtörténne - tette hozzá -, akkor a jogalkotók eredeti szándéka érvényesülne, s csak a valódi idény- és szezonális munkások vehetnék igénybe ezt a foglalkoztatási formát.

Építőmunkások, kékben