A misztériumkultusz darabjai a Vezúv hamujában
A villa Julius Caesar apósáé, Lucius Calpurnius Piso Caesoninusé volt, aki nyári házát a Vezúv lejtőjén, közel a tengerparthoz építtette fel. A Papiruszok villája elnevezést azért kapta napjainkban az épület, mert könyvtárából a régészeti kutatások során több száz megpörkölődött papirusztekercs került elő. Piso gyűjtötte az ókori filozófusok, költők, írók műveit, és egykori könyvtára maradványai közül rendkívüli ritkaságok kerültek elő. A villát az értékes tekercsekkel együtt a Vezúv pusztító 79. évi kitörésekor keletkező vulkáni hamu temette maga alá.
Habár a közeli Pompeji feltárása során kerültek már napvilágra más, fából készült tárgyak, különféle kultikus szertartásokon használatos, fából készült trónszékre még sohasem bukkantak a kutatók. Hasonló berendezési tárgyak elsősorban korabeli festményekről ismertek, illetve néhány márványtrónt találtak eddig - mondta el Maria Paola Guidobaldi, kutatásvezető régész.
A szék gyönyörű kivitelezésű, számos vésett faragás díszíti. Arról keveset tudni, hogy pontosan milyen alkalmakkor használták a trónt, de rendkívüli szaktudást igénylő kidolgozottsága és a rajta lévő motívumok arra utalnak, hogy Attisz misztériumünnepének kelléke volt. A früg eredetű kultusz Attiszról, Kübelé istennő férjéről és egyben áldozatáról emlékezik meg. Attisz Kübelé féltékenysége miatt megőrült és megölte magát. Misztériuma szabályos tavaszünnep volt: az isten halálának és feltámadásának felidézése a hívők számára is újjászületést ígért. A kultusz követői feltehetőleg eljátszották az istenek véres történetét: vallási transzba esve sanyargatták, ostorozták testüket. A kultusz része volt a zene, a tánc, de a szent prostitúció is. A kultusz középponti eseménye a bikaáldozat és a szent lakoma volt, amelynek során magának az istennek a testét fogyasztották.
A legszebb reliefek magát Attiszt ábrázolják, az élet-halál-újjászületés istenségét, amint fenyőtobozokat gyűjt egy szent fenyőfáról. (Mítosza szerint egy fenyőfa alatt lelte szörnyű halálát.) A trón faragványai között levelek és virágok is láthatók, amelyek a tavaszi újjászületésre és termékenységre utalnak. A források tanúsága szerint Attisz kultusza igen népszerű volt Herculaneum környékén az I. században.
A trón - amelynek két lába és háttámlája maradt meg - restaurálása során a kutatók remélik, hogy újabb motívumokat fedeznek fel, amelyek segítik jobban megismerni ezt a titokzatos kultikus ünnepet és az I. századi Róma és környéke vallási életét.