Az OMV AG bejelentette az Európai Bizottságnál a MOL-ra vonatkozó összefonódási igényét – közölte lapunkkal pénteken az osztrák energiavállalat. Az előzetes versenyjogi vizsgálat könnyebb esetben bő egy hónapot, nehezebb esetben további akár öt hónapot vehet igénybe. Brüsszel jóváhagyhatja, elutasíthatja, feltétel(ek)hez kötheti az üzletet, vagy tagállami versenyhatóság elé utalhatja. Döntése elvi jelentőségű lesz: nem köti a MOL-t, de befolyásolhatja az álláspontokat a magyar energiacég közgyűlésén. - Az OMV várakozással tekint a Bizottság által lefolytatandó versenyhatósági vizsgálat elé és felkészült az abban való közreműködésre – áll az osztrák cég közleményében. A feltételhez kötés a finomítói kapacitásban vagy a kúthálózatban kényszerítheti engedményre az OMV-t – állítják elemzők.

A mintegy 14 milliárd eurós tőzsdei értékű OMV nemcsak Ausztria, de Közép-Európa legnagyobb, börzén jegyzett vállalata. Forgalma 19 milliárd eurós. Az EU szabályai ötmilliárd eurós globális, illetve 250 milliós uniós forgalomtól követelik meg a fúziókontrollt. A gyakorlat szerint a többezer cégegyesülési kérelemből csak néhány tucat zárult elutasítással. Ennek egyik oka, hogy a fúziók hivatalos brüsszeli bejelentése, az ún. notifikáció előtt rendszerint informális, puhatolózó tárgyalások folynak az EU versenyhatóságával. – Soha nem kommentáljuk, hogy folynak-e ilyenek egy ügyben vagy sem – mondta korábban lapunknak Jonathan Todd, versenyügyi szóvivő. Az OMV most utólag elismeri ezeket, „konstruktívnak és sikeresnek” nevezve a konzultációt.

Az OMV tavaly szeptemberben jelentette be igényét a MOL felvásárlására, mégpedig a részvényeseknek 32 ezer forintos árat ígérve, ami jelenleg mintegy negyven százalékos felárat jelent. Az osztrák cég jelenleg 20,2 százalékos pakett-tel rendelkezik a magyar vállalatban. A MOL eközben folyamatosan saját részvényeket vásárol.

Ugyanakkor az OMV előtt akadályt jelent a tíz százalékos szavazati korlát a MOL közgyűlésében, amely a magyar államra nem vonatkozik. Miután az EU sürgette az ún. aranyrészvények felszámolását a magyar jogban, a vonatkozó törvényt tavaly módosították: az aranyrészvényeket törzsrészvények váltották fel - nemcsak a MOL-nál, de több tucat volt állami vállalatnál. A MOL esetében a B sorozatú szavazatelsőbbségi részvényekkel voksolók nélkül nem módosítható a tíz százalékos (a tulajdoni hányadra tekintettel nem lévő) szavazati plafon. A Bruxinfo európai uniós szakportál péntek délután bizottsági forrásokra hivatkozva azt közölte, Brüsszel több hónap halogatás után az EU luxemburgi bíróságához fordult a törzsrészvényekkel kapcsolatban, mert úgy ítéli meg: azok indokolatlanul korlátozzák a tőke szabad áramlását és a letelepedés szabadságát az unión belül. Lehóczki Balázs, az Európai Bíróság sajtóreferense ugyanakkor kérdésünkre azt mondta: eddig nem érkezett ilyen beadvány Luxemburgba. Oliver Drewest, az EU belső piaci szóvivőjét lapzártánkig nem értük el. 

 

Szintén az EU belső piaci főigazgatóságán eközben folyik a „Lex Mol” további vizsgálata; a magyar kormány januárban küldte el válaszát arra a brüsszeli megkeresésre, amely novemberben a hazai törvény összeegyeztethetőségét firtatta az uniós joggal. Az Európai Bizottság még nem döntötte el, hogy a szabálysértési eljárást a második szakaszba lépteti-e, azaz ún. indokolt véleményt küld-e Budapestre – de megfigyelők ezt az eshetőséget valószínűsítik. (Brüsszeli tudósítónktól)