Baranyai kiállít
Áramot vezessé', ne meccset, olvassuk a közismert bírógyalázó beszólást Baranyai (b) András egyik alkotásán az OctogonArt Galériában, és szívünk gyönyörűséggel telik meg. Gondolatban máris a lelátón toporgunk, bokáig gázolunk a szotyolahéjban, orrunkat a petárda kesernyés füstje facsarja, és kivörösödött fejjel üvöltjük: Alsó, felső, király, ász, hülye bíró mit csinálsz?
Baranyai digitális nyomatai kivétel nélkül a futballról szólnak. Derűs egységben keverik az 1950-es évek mozgalmi plakátjainak, munkavédelmi tablóinak világát a baltaarcú képregényfigurákkal, a lelátóról szippantott vagány dumákat az elhíresült Bundesliga-frizura megidézésével és a korabeli magyar foci dicsőséges vagy dicstelen foszlányaival. Digitálisan összeterelt, retrohangulatú alkotások, eredetileg a művész 2004-es diplomamunkájának darabjai. Melyeket az angolok ellen aratott és kötelezően "legendásként" emlegetett 6:3-as győzelem, valamint az azt követő berni botlás (Németország-Magyarország 3:2) fél évszázados évfordulója ihletett.
Kukorelly Endre író a kiállítás megnyitóján azt mondta: a foci nem egy sportág, hanem maga a sport. Ami persze kéjes túlzás, és ezt a tárlat is bizonyítja: a labdarúgást az abszurd vagy a groteszk felől is meg lehet közelíteni. És most nem a magyar futball nevű társasjáték fásult szakmunkásainak produkcióiról beszélünk, hanem Baranyai (b) András alkotásairól, amelyek a mennyországból a földre ráncigálják ezt a sportágat. Baranyai szerint a foci azért látszik néha igencsak viccesnek, mert leképezi az éppen aktuális valóságot: az ötvenes években például a diktatúra hamis tiszteletét, mostanában a divat, a média, a pénz vagy a marketing mindenhatóságát. Ám előbb-utóbb kivillan a bokazokni: a diktatúra gőgös csőcseléke végül gúny tárgya lesz, akárcsak a foci eltévelyedett szentje, Maradona, aki ma már nem félisten, legfeljebb egy félnótás.
Baranyai (b) András eddig mesekönyveket illusztrált, tavaly a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának döntése szerint az év illusztrátora lett. Most a futball nevű népmesét fogalmazta digitális nyomatokba, ekként tehát nem kellett egy gyökeresen másik világba átsétálnia.
A magyar foci most (a sokak szerint biztatónak tetsző jelek ellenére) újabb válságát éli, a helyzet mind reménytelenebb. Hagynunk kellene ezt a sportágat a hanyatló Nyugat ópiumának, de ha mégsem, akkor Baranyait haladéktalanul be kellene hívnunk a válogatottba.
Egyrészt ért a focihoz.
Másrészt lenne valaki, akitől még a kiállítását is jólesően vesszük tudomásul.