Negyvenhét nap hiányzás
Értesüléseink szerint lezárult az a vizsgálat, amelyet az Oktatási Hivatal indított a kerepesi Széchenyi István Általános Iskolában történtek miatt. A határozatot elküldik az önkormányzatnak, s ha az nem fordul jogi fórumhoz, nyilvánosságra hozzák a tartalmát. Addig az eredményt a legbizalmasabban kezelik.
Emlékeztetőül: tavaly szeptembertől legalább hat roma származású gyerek csak egyéni tanrendben tanulhatott az intézményben, azaz csak hétfőn és szerdán járhattak iskolába. Ügyüket az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány munkatársai karolták fel, és nyomásukra a gyerekek ettől a héttől újra - mint minden tanköteles - naponta járhatnak iskolába. Az alapítvány arra is fényt derített, hogy az iskolában a negyedik évfolyamon létezik egy csak roma osztály.
Lapunk kérdésére Kállai Ernő kisebbségi ombudsman azt mondta, hogy Kerepesről több ügy is befutott már hozzá. Ezek egyike, hogy be akartak vezetni például egy olyan rendelkezést, hogy fegyveres biztonsági őrrel védenék az iskola rendjét. Ebben az ügyben még nem zárult le a vizsgálata.
- Az egyéni tanrenddel tanuló hat roma diák ügyében most csak annyit tudunk, hogy az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány munkatársainak sikerült megegyezést kötniük az iskola vezetőivel, és talán rendeződhet ezeknek a gyerekeknek a sorsa - mondja a kisebbségi ügyekért felelős biztos. - Ilyen esetekben óvatosan kell eljárnunk - tette hozzá -, mert ha jó irányba indulnak el a dolgok, kár lenne ezt a folyamatot megzavarni, épp a gyerekek érdekében. Arra a kérdésre, hogy etnikai jellegűnek látja-e a problémát, vagy "csak" néhány gyerek beilleszkedési nehézségének, magatartászavarának tudhatók-e be a történtek, akikkel a közoktatás - mint annyiszor - nem tud mit kezdeni, Kállai Ernő azt válaszolta: tájékozódnia kell még, de nem zárható ki az etnikai jellegű konfliktus. A jövő héten egyeztet az ügyben Aáry Tamás Lajos oktatási ombudsmannal.
Az érintett osztályokba járó szülők ugyanakkor sértve érzik magukat, mert - mondják - aggódnak az iskoláért: miközben Kerepes lakossága évről évre növekszik a fővárosból kiköltözők miatt, addig az iskolába az utóbbi években egyre kevesebb elsőst íratnak be. A lapunknak nyilatkozó két szülő aktívan dolgozik a szülői munkaközösségben, társadalmi munkát vállalnak, hogy az iskolát vonzóvá tegyék a helyiek számára. Nagyon félnek, hogy az elmúlt hónapok médiavisszhangja miatt az iskola "elnéptelenedik".
- Errefelé nagy a munkanélküliség. A korábban itt működő szövőgyárban dolgozott a cigány lakosság kilencven százaléka, de ez már a rendszerváltás környékén megszűnt, és ezek az emberek munka nélkül maradtak - mondja Pivarcsi Gábor, akinek fia egy osztályba jár három, "egyéni tanrendes" roma gyerekkel. Szerinte nem csak a munkanélküliség a gond - a helyi roma közösség is megváltozott. - Sokan költöztek ide Pestről, s ők más életvitelt folytatnak, mint a "tősgyökeres" kerepesi romák, akikkel együtt nőttünk fel. Az iskolába járó roma gyerekek szüleinek nagy részével jól ismerjük egymást, együtt nőttünk fel, ide jártunk mi is - meséli Pivarcsi Gábor.
- Azt is vizsgálni kellene, miért kellett ezeknek a gyerekeknek az egyéni tanrend - veszi át a szót Szászi Zoltán, akinek mindhárom gyereke ide jár. Azt mondja, az érintett cigány gyerekek átlagosan 47 napot hiányoztak tavaly, és nem azért, mert az iskola nem engedte volna beőket. Az egyik alsó tagozatos tanító korábban úgy próbálta visszatartani az egyik fiút attól, hogy kiszökjön a tanóráról, hogy levetette a gyerek cipőjét, és mezítláb kellett az órán ülnie. De így is kiszökött.
Mindketten egyetértenek abban, hogy ezek a "fegyelmikkel büntetett, iskolakerülő gyerekek" kiscsoportos oktatást, speciális odafigyelést igényelnének, szakemberek szerint közülük hárman mérsékelten értelmi fogyatékosok. Azt is elmesélik, hogy bár az alapítvány nyomására az igazgatónő újra lehetővé tette számukra, hogy a hét elejétől kezdve naponta járjanak iskolába, de a gyerekek csak az első napon "bírták jól az iskolapadot". A hét közepén már olyanok voltak, mint régen: elvették mások taneszközeit, az órákat tönkretették, mocskosul beszéltek a pedagógussal, verekedtek a kisebbekkel.
- Joguk van iskolába járni? Igen. De mi a kötelességük? És a szülők felelősségét ki firtatja? - érvel Szászi, hozzátéve: nem az az érdekes, hogy milyen a gyerekek bőrszíne, hanem az, hogyan viselkednek az iskolában. - Ne bújtassuk az egyéni felelősséget, csak mert romákról van szó. Az én gyerekemnek is van joga: olyan tanórákhoz például, ahol nem akadályozzák őt folyamatosan a tanulásban. Betelt a pohár, most már túl sok feszültség gyülemlett föl.
A két szülőből dől a szó. Tudják, hogy a kerepesi roma telepen élők borzasztó szegények. De nagyon kellemetlen, hogy az onnan behordott vírusok állandó gondot jelentenek az iskolában. Állításuk szerint gyakori a tetű, a kisebb-nagyobb erősségű hasmenés, a vírusok. - Az egyik gyerekemnek sebes a fejbőre, mert állandóan fertőtlenítőszert kell használnia. A kislányomnak nem lehet hosszú haja, mert abba könnyebben beleakaszkodnak az élősködők - panaszkodik Szászi.
- Mi nem követtünk el jogtalanságot, szeretnénk a helyzetet megoldani, de ezt mind a két félnek akarnia kell - veszi viszsza a szót Pivarcsi Gábor. - Az E osztályról pedig annyit, hogy valóban létezett tavaly, amit azért kellett létrehozni, hogy kis létszámú csoportokban felzárkóztassák a gyerekeket - utal arra, hogy egy virtuális E osztályba különítették el a "nem integrálható roma gyerekeket". Arra, hogy van-e tiszta roma osztály a negyedik évfolyamon, azt mondják, van, de nem azért, mert a tanárok így válogatták volna a gyerekeket.
- Volt egy csodás tanító, akit nagyon szerettek a roma szülők. Az ő kérésükre kerültek abba az osztályba szinte kizárólag roma gyerekek - magyarázza. Hozzáteszi: mindenkinek, aki ítélkezik felettük, be kellene mennie az iskolába ,és néhány napon keresztül figyelnie kéne, miként is zajlik a tanítás.
Ez az ő álláspontjuk. A cigány gyerekeket képviselőké alapvetően más. Arra, hogy valóban történt-e jogsértés, az Oktatási Hivatal vizsgálata adhat választ.
