Budaházy csak viccelt - a jogállam nevet(séges)

Nem az a dolga a bíróságnak, hogy Bibó-idézetekkel próbálja alátámasztani azt, amit vél, különösen, hogy ha ennek nincs közvetlen köze a dologhoz. Nehezen értelmezhető már hosszú ideje, hogy miért vagyunk ennyire toleránsak Budaházy cselekményeivel szemben - Tóth Mihály büntetőjogász és Ludassy Mária filozófiatörténész véleménye a botrányos Budaházy-ítéletről a Klubrádió Kontra című műsorában.

Nem követett el bűncselekményt Budaházy György azzal, hogy a kormány elleni fegyveres harcra buzdított – mondta ki a Fővárosi Bíróság első fokú ítéletében. A bíró még Bibót is felhozta a verdikt indoklásában, azt, hogy a demokrata nem fél. De ki itt a demokrata?

Orosz József : - Felmentette Budaházy Györgyöt az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete alól a Fővárosi Bíróság. Az ítélet nem jogerős. Budaházy a rohamosztagosokat elpusztítandó ellenségnek nevezte, azt írta, hogy gyönyörű, amikor kövekkel, Molotov koktélokkal támadnak a tüntetők, azt írta, hogy takarodjanak, ha élve meg akarják úszni. Végül is nem halt meg egyetlen rendőr sem. A bíróság álláspontja szerint akkor biztos nem is gondolta talán Budaházy komolyan? Emberek halála lenne a kemény ítélet feltétele?
Tóth Mihály büntetőjogász:  Essünk túl az ilyenkor szokásos mentegetőzésen. Egy ma délelőtt szóban, tehát még írásba nem is foglalt, kihirdetett ítéletet próbáljak meg kommentálni, ami nem is jogerős. Hát ezt magára valamit adó büntetőjogász ritkán teszi meg. Azért én mégis talán néhány gondolatot hozzáfűznék a hallgatók tájékoztatása érdekében. Ez a bűncselekmény nem olyan nagyon régen váltotta fel az összeesküvés nevű súlyos bűncselekményt a Btk-ban. Ezt az követi el, aki olyan cselekményt követ el, ami arra irányul, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét erőszakkal, vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa. A törvény ennek a nagyon súlyos bűncselekménynek az előkészületét is bünteti. Nemcsak azt, aki ezt megvalósítja, hanem például azt is, aki az ilyen cselekményekre mást felhív. Nem kell, hogy ennek a felhívásnak bármilyen eredménye legyen, elegendő, hogy ezt a felhívást mások számára hozzáférhető módon közzétegye. Azzal vádolta az ügyészség Budaházy Györgyöt, sőt vádolja még most is, hogy másokat felhívott arra, az alkotmányos rendet oly módon változtassák meg erőszakosan, hogy a kormányt mozdítsák el a helyéről. Ezt értékelte úgy a bíróság nem jogerős ítéletében, hogy álláspontja szerint nem történt bűncselekmény.

Orosz József : A bíróság szerint Budaházy túllépett ugyan a véleménynyilvánítás határain, de közvetlenül és konkrétan az alkotmányos erőszakos megváltoztatására nem hívott fel, ezért nem követte el a vádemelésben szereplő, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete bűncselekményt. Mit kell ahhoz tenni, hogy valaki közvetlenül és konkrétan elkövesse ezt a bűntettet? Ahhoz meg kell dönteni a fennálló rezsimet és ilyen értelemben semmiféle, akár verbális előkészület nem büntetendő?
Tóth Mihály büntetőjogász: Erről szó sincs. Nyomatékosítom, hogy már maga a bűncselekmény is egy sajátos, a büntetőjogászok szerint kísérletként minősíthető cselekményként szerepel a Btk-ban, tehát nem kell semmilyen eredmény a megállapíthatóságához, még kevésbé kell ahhoz, hogy erre valaki felhívjon. Aggályosnak tartom ebben az egész ítéletben a véleménynyilvánítás szabadsága kérdéskörének a feszegetését, mert ebben a tényállásban az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása tényállásában nem vélek felfedezni egyetlen olyan tényállási elemet, aminek köze lehetne a véleménynyilvánítás szabadságához. Nem tudom világosan beszélek-e, ez olyan körülbelül, mintha egy magzatelhajtás – jobb példa nem jut eszembe – tárgyalása során a bíróság hosszan fejtegetné, hogy ez mennyiben felel meg az önrendelkezési jognak és mennyiben nem. Ha egyszer benne van a Btk-ban, hogy a magzatelhajtás az bűncselekmény, akkor nem azt kell hosszú perceken keresztül taglalni, hogy valamilyen alapjog sérül-e az által, hogy valaki elköveti ezt, hanem azt kell megnézni alaposan, hogy tényállásszerű-e a magatartás, megfelel-e a Btk. kritériumának. Én tehát messzemenően nem értek azzal egyet, hogy itt megint, mintha félresiklani látszana az indokolás, és bizonyos alkotmányos alapjogok mentén próbál meg indokokat találni, hogy ne kelljen a bűncselekményt megállapítani.

Orosz József : 2006 ősze óta bírói ítéletek sorozatában kellett válaszolni arra a kérdésre, hol van a politikai – mondjuk úgy – ellenfél elleni fellépés határa. Belefér az egyre durvább, az egyre nyíltabb szóbeli megbélyegzés? Belefér az utcai erőszak? Megkövetelheti például a jogállam a polgáraitól, hogy erőszakos utcai zavargások idején ne szítsák tovább készakarva a feszültséget, vagy ellenkezőleg? Senkinek nem kell tekintettel lenni szavai és cselekedetei nyilvánvaló következményeire? Az ön számára professzor úr, mi rajzolódik ki az elmúlt hónapokban megszületett ítéletekből?
Tóth Mihály büntetőjogász: Nem tudom, hogy milyen meggondolásból, vagy milyen félelemtől hajtva misztifikálnak a bíróságaink is bizonyos olyan jogokat, amelyeknek a határait már régebben jóval szűkebbre kellett volna vonni. Nem szabad sem a gyülekezés, sem a véleménynyilvánítás, sem az egyesülési jog, sem a szólásszabadság határait oly módon megvonni, ahogy ezt megtették. Ennek az egész ítéletnek a kulcskérdése büntetőjogi szempontból mégiscsak az lehet, hogy a cselekmény – ilyen szó ritkán szerepel büntetőjogi tényállásban – közvetlenül irányul az alkotmányos rend megváltoztatására.  El tudok képzelni olyan írásbeli indokolást majd a bíróság ítéletében, ami afelé próbál tendálni, hogy elhangzottak ugyan a kormány elmozdítására, akár erőszakos elmozdítására vonatkozó fejtegetések, elhangzottak ugyan erőszakos fellépést szorgalmazó kifejezések, de az régi büntetőjogi elv, hogy a szavaknak a büntetőjogban kiterjesztő értelmezése nem lehet, csak megszorító, és ha a közvetlenség ténye nem állapítható meg, tehát nem azt mondta, hogy most menjetek oda és dobáljátok a kormány tagjait...

Orosz József : Nem azt mondja, hogy fel a Parlament ostromára!
Tóth Mihály büntetőjogász: …bizony ez értelmezési kérdés. Hajlok arra, hogy ez megfelel a közvetlenség fogalmának. Kíváncsian várom a bíróság írásbeli ítéletét, hogyan indokolja, hogy a nyilvánvalóan olvasható és hallható felhívássorozat mennyiben volt közvetlen.

        Budaházy tárgyalása




Orosz József: A tapasztalatok szerint a magyar bíróságok furcsa ítéleteinél csak az indoklásaik a furcsábbak. Bibó István szövege, amit a bíró ma felolvasott a szóbeli indoklásban így hangzik: „Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség ismeretlen gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától, a lekicsinyléstől és egyáltalán mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, melyek azáltal válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük.” Az ilyen szóbeli indoklással mit üzen a bíró, hogy ki itt a demokrata? Az, aki éppen a képviseleti demokráciáját akarja megdönteni, erre születik a felhívás, vagy az a demokrata, aki nem ijed meg az ilyen kísérlettől?
Ludassy Mária filozófiatörténész: A demokrata lehet, hogy nem fél, de féltheti a demokráciát. Az az alapkérdés, hogy van-e okunk, jogunk félteni a demokráciát. Én a fiatalember egy fél mondatát idézném csak, hogy "A rendszerváltó gondolatainak ezzel újabb híveket szerez." Liberális demokráciában élünk, olyanban, ami nem tökéletes, de Churchill nyomán tudjuk, hogy mi a válasz a tökéletlenségre. Ha ezt a rendszert leváltjuk, abból totális diktatúra lesz. Innen üzenem a fiatalembernek, mint sajnos már nem olyan fiatal történész, hogy 40 évig volt szerencsém élni totális diktatúrában, nem ajánlom, hogy a liberális demokráciát, amely ellenségei szólásszabadságát is szentként tiszteli, leváltsuk, vagyis hogy rendszerváltsunk.

Orosz József : Valóban egy biankó-csekk a Bibó által idézett szöveg, amely mindenkor és minden alkalomra használható? Milyen összefüggésben mondta ezt Bibó István?
Ludassy Mária filozófiatörténész: Nagyon tág történelemfilozófiai összefüggésbe kell helyezni. Bibó István az európai történelem fejlődés értelmét abban látta, hogy a görögöktől a keresztény középkoron át az angol és a holland forradalmakon és így tovább keresztül a félelemmennyiséget csökkentendő, különböző technikákat dolgozott ki az európai civilizáció. Megint csak zárójelben jegyzem meg, hogy ugyan kinek csökkenti a félelemmennyiségét az, ami az utcáinkon történt, történik az utóbbi, mint hallottam, épp 500 napon át. De alapkérdés Bibónál – a demokratikus átalakulások, forradalmak kontextusába helyezve – hogy Bibó azon tradícióhoz tartozik, mely a forradalmat a szabadságnövelés technikájával, a szabadságnövelés céljával határozza meg. Miután ’56 évfordulóit egyre inkább olyan megnyilvánulások követik, melyek a szabadságunk, a jelenleg elért szabadságjogaink csökkentése irányába hatnak – a szentkorona tantól kezdve az ómagyar lóáldozatig, ami manapság persze teljesen szabad, mert miért ne lehetne levágni egy lovat…

Orosz József : …Budaházy egyébként ki is mondja, hogy a jelenleginél még a diktatúra is jobb…
Ludassy Mária filozófiatörténész: …ez egy olyan akciósorozat, amelynek célja az elért szabadságjogaink megsemmisítése, visszavétele, akkor ez ellenforradalom, legalábbis a forradalom ellentéte. A szabadságot elveszejteni kívánó, a parlamenti demokrácia jogállami normáit felrobbantani akaró és szándékozó lépés – jó, nem mondták meg, hogy 18 óra 20 perckor, tehát nem volt közvetlen a veszély, de az egésznek, ha van ilyen, vagy volna ilyen, hogy politikafilozófiája – az a bibói történelemfelfogása, a szabadságnövelés és a félelemcsökkenés fejlődésfogalmával operáló történelemfilozófiával tökéletesen ellentétes.

Orosz József : Bibó István imaginárius, tehát képzelt veszedelmekre figyelmeztetett, amelyek nem valóságosak addig, amíg a félelmeik által vezetett emberek azt el nem túlozzák. Budaházy veszélyessége viszont nem azért nem valóságos, mert szándékai tiszták, békések és demokratikusak, hanem azért, mert mindeddig hiába próbálta újra meg újra valóra váltani elképzeléseit. Professzor úr, hogy lehet az, hogy a bíró ezt egyszerűen ezt a két dolgot összekeveri?
Tóth Mihály büntetőjogász: Visszatérve egy picit a Bibó idézethez, azt tudom mondani, hogy az ember erős kísértést érez néha, hogy jogi, szakmai kérdéseket is megpróbáljon általa odaillőnek vélt idézettel színesíteni. Lehet egy olyan olvasata is, nem is kell nagyon erőlködni, hogy ezt az olvasatot kibányásszuk, minthogy én nem félek, mert demokratának tartom magam, felmentem azt, aki a véleménynyilvánításnak akár ilyen formában ad hangot. Ha majd félek, vagy más, aki esetleg fél, vagy jobban fél, az elítéli. Nem az a lényeg tehát, hogy mi van a Btk-ban, hogy megfelelően értelmezzem, hanem az dönti el a kérdést, hogy mennyire vagyok toleráns és félős. És ezzel nem az idézetnek az értékét csökkentem, csak az oda nem illőségét próbálom érzékeltetni. Nem ez a dolga szerintem a bíróságnak, hogy ilyen idézetekkel próbálja alátámasztani azt, amit vél, különösen, hogy ha ennek nincs közvetlen köze a dologhoz. Az nehezen értelmezhető a számomra már hosszú ideje, hogy miért vagyunk ennyire toleránsak Budaházy cselekményeivel szemben. Most azt mondja, hogy a józan ész győzött, másoktól a jogállam diadalát halljuk a felmentő, vagy a felelősség megállapítását mellőző ítéletek kapcsán, de hát azért hallhattuk, hogy amikor a lakhelyelhagyási tilalmat megszegte, akkor „köpök rá” szavakkal fordult a híveihez, és buzdította őket, hogy menjenek át máshova és kövessék őt. Úgy látszik, hogy ameddig ilyen a szemlélet és a gyakorlat, addig nekünk kell – úgy látszik – toleránsabbaknak lennünk és elfogadnunk, hogy ilyen az ítélkezés alapvető szemlélete.

Orosz József : A Ságvári halálához vezető akcióban való részvételéért 1959-ben elítélt Kristóf László csendőr felmentését például sokan elfogadható ítéletnek tartják, ám ezt a bíró azzal indokolta, hogy 1944 júliusában - ugye több százezer magyar deportálása után hetekkel -, fegyveres ellenállók ellen intézkedő csendőrök törvényes és jogos kötelességüket teljesítették…
Ludassy Mária filozófiatörténész: …képzelje el ezt az ítéletet francia földön, hogy a Vichy kormányzat csendőrségével szemben egy zsidó szembe mer szállni a deportálással...

Orosz József : …a bíróság azonban azóta is többször kiállt az indoklása mellett, sőt egy másik ítéletben fel is tette a koronát erre a statutumra. Ha a ma idézett bibói mondatok az eredeti közlés teljes félreértését jelentik, milyen lehetősége van a közvéleménynek, hogy egy bíró nyilvánvaló, ha más nem történetfilozófiai történeti tévedését korrigálja, és ezzel finoman akartam fogalmazni?
Ludassy Mária filozófiatörténész: Lehet Bibótól olyan idézetet is találni, amely az erőszakkultusz tragikus hagyományára utal. Nem véletlenül mondtam az angol és a holland forradalmakat, melyeket feltétlenül szabadságnövelő, az individuum felszabadító változásnak tekintett. Az erőszakkultusz az, ami most morálfilozófiailag megengedhetetlen módon felmentést kapott, oda vezetett az erőszak dicsőítése, hogy nemcsak a jakobinusok és a bolsevikok, hanem például Szálasi is forradalomnak nevezte az ő mozgalmát. A forradalomnak az erőszakkal való azonosítása az egyetlen, ami feljogosítja az október 23-i randalírozókat, hogy a forradalom évfordulóját meggyalázó attrocitásaikat forradalomnak nevezzék, merthogy sem a szabadságot, sem az egyenlőséget – a testvériségről nem is beszélve – nem növelni, hanem csökkenteni, megszüntetni akarják.

        Bibó István (Forgács Péter 2002-ben készült Bibó breviárium című filmjéből)



(A szöveg magyarul: "A törvény uralmának legnagyobb ellensége nem a törvényen kívüli ember, hanem azok a tisztázatlan és hamis helyzetek, melyek a törvényt rosszá, ellentmondóvá és képmutatóvá teszik.")

Orosz József :
A vádat emelő ügyészség szerint Budaházy céljai között szerepelt a kormány elkergetése, a Parlament feloszlatása, alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása, a társadalmi és tulajdoni viszonyok átalakítása. Az ügyész ugyanakkor maga is megjegyezte, Budaházy erőszakos cselekményeket közvetlenül nem idézett elő. Hogy sikerült ezt vajon megállapítani? Azok, akik Molotov koktélt dobáltak, azok bizonyíthatóan nem hallottak még Budaházyról?
Tóth Mihály büntetőjogász: Bizonyára hallottak. Az ügyésszel sem értek egyet, mert úgy látszik, hogy elfeledkezett egy pillanatra, hogy mi volt a voltaképpeni vád. Azt nem kell neki megmondani, hogy mit nem követett el, hanem azt kell bizonyítani, hogy mit követett el. Itt a felhívás volt a vád az erőszakos cselekményekre. Hogy ez előidézett vagy nem idézett elő konkrét erőszakos cselekményt, annak semmi köze a vádhoz. Nehogy már enyhítő körülményként értékeljünk olyat, aminek a vád kereteihez semmi köze. Nem egészen értem ezt a megjegyzést, én magam is olvastam néhány nyilatkozatban, hogy figyelembe kell venni, hogy a felhívás konkrét erőszakos cselekményekben nem öltött testet. Egyrészt, mint ön is mondja, ez kérdéses, nem mérhető, hogy mi az, amihez a felhívások pontosan vezettek, másrészt pedig nem volt a vád tárgyává téve, akkor pedig ne mondjuk azt, hogy súlyos következményei nem voltak, és ezért másképp ítéljük meg.

Orosz József : Nemrég a vádemelésig sem jutott el azoknak a Kossuth térieknek az ügye, akik az emlékezetes, a rejtélyes Y tervvel próbálták megbénítani az országot, közvetlenül és konkrétan arra szólították fel az embereket, hogy minél nagyobb tömegben vegyék blokád alá a minisztériumokat és a központi hivatalokat. Ez a terv egészen konkrétan a kormány alkotmányon kívüli eszközökkel történő megbuktatását tűzte ki célul. Ez a kezdeményezés vajon miért nem ment túl az igazságszolgáltatás szerint a határokon, mert nem szerepelt benne szó szerint, hogy melyik rendőrrel mit kell csinálni megfelelő létszámfölény esetén?
Tóth Mihály büntetőjogász: Nem ismerem az ügy részleteit, csak feltételezem, hogy itt az élőlánc, amit ők létre akartak hozni, az a büntetőjogi fogalomrendszer szerint nem minősül erőszakos cselekménynek. Tényállás szerint ez csak az lehetett volna, ha erőszakkal, vagy erőszakkal fenyegetve valósítják meg a céljukat, és erről nem volt szó. Gondolom, hogy ez lehetett az oka annak, hogy itt a vádemelést is mellőzték.

Orosz József : Tehát magyarán a szóbeli indoklás értelmezése szerint lehet felhívni a Parlament ostromára, sőt ehhez embereket is lehet toborozni, sőt Molotov koktélokat is lehet dobálni, ám ez mindaddig nem bűncselekmény, amíg azt nem mondja, hogy föl a Parlament ostromára holnap délután 4-kor a Kossuth tér 2-es szám alatt?
Tóth Mihály büntetőjogász: Kissé sarkos megfogalmazás, de sok igazság van benne, mert azért ne mossuk össze a Molotov-koktélok dobálását és a szóbeli felhívásokat.

(A Klubrádió Kontra című műsorában elhangzott beszélgetés szerkesztett szövege.
A műsor hangfelvétele mp3-as formátumban>>>>)

Budaházy a tárgyaláson
Budaházy a tárgyaláson
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.