A tervek szerint még az idén júliusig hatályba lépő rendelkezés a szélsőjobboldali szervezeteket kitilthatja az egykori koncentrációs táborok közeléből, illetve bizonyos napokat, így bizonyos dátumokat, így például november 9-10-ét, a Kristályéjszaka néven elhíresült 1938-as véres pogrom napját.

Hermann nem tagadta, hogy az új törvény a szélsőbalos, militáns autonóm szervezetek gyülekezési jogát is korlátozni fogja. A keresztényszociális politikus szerint a rendelkezés az alkotmány adta lehetőségek minden centiméterét kihasználja, de ezzel együtt jogszerűnek és képviselhetőnek tartja.

A müncheni bejelentés lényegében egybeesett Adolf Hitler hatalomra kerülésének 75. évfordulójával: 1933-ban ezen a napon nevezete ki Paul von Hindenburg birodalmi elnök az NSDAP vezérét birodalmi kancellárrá. Az évforduló kapcsán nagy számban nyilatkozó történészek azt hangoztatták: a kor meghatározó konzervatív politikusainak (Hindenburg, Kurt von Schleicher, Franz von Papen) téves helyzetértékelése – miszerint egy konzervatív koalícióban megszelídített Hitler kevésbé veszélyes lehet, mint a legnagyobb parlamenti erőnek számító kommunisták esetleges forradalma – nemcsak a weimari köztársaság végét jelentette, hanem iszonyatos következményekkel járt Európa és az egész világ számára.

Bal-, és jobboldali politikusok, valamint történészek szerint a mai szélsőjobboldali veszélyt sem szabad lebecsülni, ugyanakkor óriási hiba lenne a neonáci-idegengyűlölő eszmék térnyerését ifjúsági problémára redukálni. Mecklenburg-Előpomeránia tartományi parlamentjében a szélsőjobboldali NPD óriási felzúdulást okozott: a szélsőjobboldali párt képviselői kivonultak, amikor a náci rémuralom áldozataira egy perces néma felállással emlékeztek meg.

Berlin

Meghamisított történelem: a világ legjobb katonái voltak - áll a zászlón