Erről a szakpolitikus szerdán, budapesti sajtótájékoztatóján beszélt, hivatkozva az Orosz Föderáció Nukleáris Központjának jelentésére, amelyet a Paksi Atomerőmű meghívására tavaly nyáron a helyszínre érkező Szergej Uruszov projektmenedzser készített.

Illés Zoltán hangoztatta: a jelentésben kifogásolt körülmények, a vízbetörésekről készített fotók alapján az állapítható meg, hogy a helyszín alkalmatlan a kis- és közepes aktivitású sugárzó hulladékok hosszú távú tárolására.

A politikus az ügyben Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez fordul, továbbá a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől is kéri az ügy kivizsgálását.

Illés Zoltán szerint ha kiderül, hogy jelentős mértékű vizesedésről van szó, akkor feltétlenül le kell állni a projekttel, ugyanis akkor később a raktárterekből a vízzel külső helyszínekre juthat radioaktív szennyezés.
A politikus megismételte korábbi kritikáit a beruházással kapcsolatban. Véleménye szerint az enyhén sugárzó hulladékok tárolójára a Tolna-megyei kis település mellett eleve szükségtelen, hiszen ezek elhelyezése ma is megoldott Pakson az atomerőmű  területén.

A végleges elhelyezést Pakson 10 milliárd forintból meg lehetett  volna oldani, a 2005 óta tartó beruházás értéke pedig 60 milliárd forint - mutatott rá Illés Zoltán.

Hozzátette: a Bátaapáti melletti helyszín nem alkalmasabb a paksinál, mert hiába egy szilárd gránittömbbe tervezték az elhelyezést, de az töredezett, ezért pedig nem biztonságos.

Illés Zoltán kifogásolta a létesítmény méretezését is, hiszen az  több tízezer tonna kis és közepes aktivitású hulladék befogadását teszi lehetővé, miközben évente csupán pár száz tonna ilyen besorolású hordóról kell gondoskodni. Enyhén sugárzó hulladéknak számítanak a sugárszennyezetté vált kesztyűk, munkaruhák, és  különböző eszközök.

A szakpolitikus megjegyezte, hogy a Paksi Atomerőmű  élettartamának végén valóban keletkezik jelentős mennyiségű, enyhén  sugárzó hulladék. De mivel úgysem lehet teljesen leszerelni és  elszállítani a létesítményt, annak főbb elemei a helyszínen maradnak  ipari műemlékként, ezért a kis és közepesen szennyezett hulladékokat  a helyszínen maradó elemeken belül is lehetne tárolni - vélekedett  Illés Zoltán.

KVM: soron kívüli ellenőrzés

Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter soron kívüli helyszíni szemlére és hatósági ellenőrzésre utasította a székesfehérvári zöldhatóságot, hogy megvizsgálja, a bátaapáti atomhulladék lerakó kivitelezése során történt-e olyan változás, amely környezeti kockázatot okozhat - áll a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) közleményében.

A KVM szerint az Országos Atomenergia Hivatal tulajdonában álló Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. köteles minden menet közben beállt változást jelenteni a zöldhatóságnak, ilyen bejelentés azonban eddig nem érkezett.
A zöldhatóság most felelős nyilatkozattételre szólítja fel az  engedély birtokosát arról, hogy bekövetkezett-e lényeges változás az engedélyezéskori körülményekhez képest. Amennyiben az indokolt, a felügyelőség megteszi a szükséges lépéseket - áll a közleményben.

A KVM kitér arra, hogy az eredeti engedélyezési eljárást megelőzően készült környezeti hatástanulmány, és a létesítményhez a geológiai szolgálat és a bányakapitányság is szakhatósági hozzájárulását adta.

(MTI)