- A szakmával közös munka eredményeképpen jött létre a közművelődési stratégia, amelynek alapvető célja az életminőség javítása minden településen. Mégpedig elsősorban korszerűen működtetett művelődési házak, közösségi színterek segítségével, amelyekben az általános közművelődési lehetőségek igénybevétele mellett az emberek továbbképezhetik magukat, "amatőr" művészeti és civil tevékenységet folytathatnak. Ez úgy lehet sikeres, ha olyan fejlesztéseket ösztönzünk, amelyek később is fenntarthatók, amelyek iránt a helyi közösségek elkötelezettek - foglalja össze a stratégia lényegét Szabó Irma, a kulturális tárca osztályvezetője.

Cél, hogy a településtől a régióig minden szinten megújuljon a hazai közművelődési rendszer, amely jelenleg több mint 3700, alapfeladatként közművelődési tevékenységet folytató szervezetre épül. Ezek általában a művelődési házak, amelyek gyakran az egyedüli művelődésre, közösségi együttlétre alkalmas helyszínek. A stratégia kidolgozói azt szeretnék elérni, hogy minél több településen legyen ilyen épület (jelenleg 800 helyen nincs).

Az ötezer fősnél kisebb települések például 28 milliárd forintra pályázhatnak az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében, és a következő években elnyerhető (maximum 30 millió forintos) támogatást arra kell költeniük, hogy létrehozzanak egy új, vagy felújítsanak egy már meglévő közösségi teret. A hatékony, költségtakarékos működés érdekében ebben célszerű elhelyezni mindazt, ami már létezik (művelődési ház, könyvtár, teleház, nyugdíjasklub, népdalkör, kézművesszakkör, tanfolyamok, civil egyesületek stb.), és érdemes itt otthont adni az új, hasonló kezdeményezéseknek. A megyei jogú városok az Agora program 14,6 milliárd forintjára pályázhatnak, a megnyerhető 1-1,8 milliárd forintot hasonló módon multifunkcionális közösségi központok létrehozására kell fordítaniuk.

A közösségi infrastruktúra fejlesztése mellett jut pénz az intézmények programjainak támogatására is. Például 2013-ig a Társadalmi Megújulás Operatív Programjának pályázatain 12,4 milliárd forint fordítható többek között a közművelődési intézmények felnőttképzési tevékenységére, kulturálisszakember-képzésre, iskolán kívüli tehetséggondozásra, öntevékeny, hagyományápoló művészeti közösségek működésére.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy a közművelődési intézményekben lehetővé kell tenni a hátrányos helyzetűek kultúrához, képzésekhez való hozzájutását, a tartalmas közösségi időtöltést minden korosztály számára, az élethosszig tartó tanulást. Szakemberek szerint a stratégia erőssége, hogy megnevezi a forrásokat is: 36 milliárd forint EU-s támogatást kaphat a terület 2013-ig. Így a következő években megalapozható egy olyan intézményrendszer, amely a későbbiekben hatékonyan, elsősorban nem az EU pályázataira támaszkodva tud működni. Merthogy a cél az: a közművelődési intézmények az állami, régiós és elsősorban az önkormányzati támogatásokból tudjanak működni.

Ehhez, és egyre gyakrabban a különböző pályázatokon való induláshoz is átlátható, mérhető teljesítményre, alapvető minőségi elvárásoknak megfelelő működésre van szükség. Ezért is kellett kidolgozni a terület minőségfejlesztési rendszerét, amely a Budapesti Művelődési Központ koordinálásával készült. Az önkéntes, önértékelő rendszer lehetővé teszi, hogy az egyes intézmények felmérjék és értékeljék saját tevékenységüket, így reális képet kaphatnak arról, mely területeken szükséges fejleszteniük. Vagyis például megtudhatják, megfeleltek-e programjaik a szakmai követelményeknek, a helyi igényeknek, de azt is, min kell változtatni, ha uniós pénzekre szeretnének pályázni. Az intézményeket érdekeltté kívánják tenni abban, hogy törekedjenek a Minősített Közművelődési Szervezet cím, majd a Közművelődési Minőségi Díj elnyerésére, amely elismerések előnyökkel járhatnak például a pályázatok terén. Az érdeklődés máris jelentős, májusra közel kétszáz közművelődési szakember fejezi be a nemrég indult szakirányú továbbképzést.

Az Almássy Téri Művelődési Központ már nem érte meg a pénzesőt: december utolsó napjaiban végleg bezárták