A kongresszus két házának tagjai a szokásos ovációval köszöntötték az elnököt. A Floridában kampányoló John McCain szenátor hiányzott, itt voltak viszont a kormány tagjai - kivéve a vészhelyzet esetére egy bunkerben várakozó Dirk Kempthorne belügyminisztert, aki a feladatot sorsolásos úton nyerte el. Az elnök egy sor konzervatív programhoz kérte a kongresszus támogatását, jóllehet nyilvánvaló, hogy azt nem fogja megkapni. Cserébe kilátásba helyezte, hogy nem írja alá a következő költségvetést, ha a honatyák régi szokásukhoz híven telepakolják azt a saját választókörzetüknek fontos kiadási tételekkel. Bush elismerte, hogy a gazdaságban van némi bizonytalanság, de azt mondta, hogy az amerikaiak biztosak lehetnek a további növekedésben. A legnagyobb tapsvihar a környezetvédelemmel és az energiatakarékossággal kapcsolatos pontokat kísérte.

A beszéd külpolitikai részében Bush úgy fogalmazott, hogy Amerika saját biztonsága és a világbéke érdekében terjeszti a szabadság reményét. Ez sokkal szerényebb célkitűzés az önkényuralom felszámolásánál a világban, aminek három éve a második beiktatási beszédét szentelte. Nyoma sem volt az olyan hangzatos megfogalmazásoknak, mint a köztudatba hat éve, a 2002-es évértékelés alkalmával bedobott "a gonosz tengelye" volt. Az elnök szerint a tavaly Irakba küldött csapaterősítéseknek köszönhetően javult a biztonsági helyzet, ami lehetővé tette, hogy egy dandárt máris kivonjanak és összesen húszezer katonával csökkentsék az idén a kontingenst.

A CNN számára a legfontosabb az volt: kezet fog-e egymással Hillary Clinton és Barack Obama. Clinton közel lépett vetélytársához, és üdvözölte a mellette ülő Edward Kennedyt, aki aznap jelentette be, hogy Obamát támogatja. Az illinoisi szenátor azonban másvalaki felé fordulva beszélgetett, így elmaradt a kézfogás. Sokak számára ez volt a ceremónia legfontosabb része.

Utoljára mosolyognak együtt a pulpitusról: Bush és alelnöke, Dick Cheney az ovációval fogadott, amúgy üres évértékelő beszéd alatt