A befektető és Csepel, a szomszédos kerületek, a főváros és a régió között kötendő megállapodást egyébként információink szerint már tegnap aláírták volna, ez azonban technikai okokból meghiúsult.

Lapunk úgy tudja, a már említett megállapodás két szerződéstervezetet tartalmaz, az egyik a szigetcsúcs fejlesztésének kérdése a főváros, a XXI. kerület és a spanyol cég között, a másik pedig egy regionális együttműködésről szól Csepel, valamint a térségi infrastruktúrafejlesztésben érintett szomszédos városrészek, így a IX., a XI. és a XX. kerület között.

A kerületek összefogásról még tavaly ősszel született elvi egyezség, miután kiderült, a Fadesának több javaslata is van arra, milyen feltételekkel áldozna magántőkét az önkormányzatok évtizedes álmának megvalósításába, a Nagy- és Kis-Duna felett is átívelő Galvani, illetve az albertfalvai híd megépítésébe. Az ingatlanfejlesztő inkább az előbbit pártolná, a majdani Munkás körút részét képező albertfalvai átkelő, valamint ennek pesti párja, a Gubacsi híd mellé tervezett új híd ugyanis sokkal kevésbé van előkészítve. Erre utal az is, hogy 2006-ban a főváros csak azután hagyott fel a 11 milliárdos adásvétel bíróság előtti megtámadásával, hogy a spanyol cég két kisebb telekről, összesen 27 hektárról lemondott, úgymond a köz javára. A főváros azért ragaszkodott a területátadáshoz, mert az említett ingatlanokon kapna helyet egyebek mellett a majdani Galvani híd pillérje is. Akárhogyan döntenek is a felek, egy új dunai átkelő tervezése és engedélyeztetése legalább öt évig tartana, és csak ezután indulhatna az építkezés.

A csepeli szigetcsúcs fejlesztéséről két lépcsőben döntenek: a főváros az úgynevezett szerkezeti tervről, amely azt tartalmazza, hogy a szigetcsúcson hol, mi épülhet, azaz, hol legyen közpark, hol irodaház vagy lakópark, hol pedig sportlétesítmény. A XXI. kerület hatásköre a beépítés mértékének a meghatározása. Úgy tudjuk, a toronyházkérdés is része lehet a városháza, a kerület és Fadesa közötti megállapodásnak. Csepel és több befektető ugyanis évek óta el akarja érni, hogy a szigetcsúcson is épülhessenek olyan magas házak, mint az angyalföldi zsarupalota vagy a tb-székház.

A spanyol befektető a korábbi hírek szerint egy komplett új városrészt tervez felépíteni a szigetcsúcson: ez 8-9 ezer lakás mellett olyan közintézményeket is jelentene, mint a templom, a bankfiók, az étterem és a színház. Az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítása az előzetes kalkulációk szerint több mint százmilliárd forintba kerülhet.