Nem hisznek a beruházónak
A mintegy 40 milliárd forint értékű beruházás egyike a Hujber Ottó nevéhez köthető vállalkozói csoport Magyarországon tervezett tíz biomassza-erőművének. A dinnyetermeléséről ismert békési nagyközségben 50 megawattos hőerőmű épülne, amelyet a térségben keletkező mezőgazdasági melléktermékekkel, szalmával, energiafűvel táplálnának. A helyi önkormányzat úgy döntött: támogatja a beruházást. A város tulajdonában lévő 6,5 hektáros területre opciós értékesítési szerződést is kötöttek a beruházókkal. Tavaly, az év végén - vélhetően a Szerencsen tervezett hasonló erőmű elleni tiltakozás hatására - Medgyesegyházán is tiltakozó mozgalom szerveződött. Élhető Medgyesegyházáért Egyesület néven civil szervezet alakult, amelynek elnöke, Halász Mihály vállalkozó népszavazást kezdeményezett.
Az egyesület szóvivője, Holecz István, szintén helyi vállalkozó, érdeklődésünkre öszszefoglalta az erőművet ellenzők kifogásait. Ezek szerint riasztó, hogy a létesítmény mindössze néhány száz méterre lenne a lakott terület szélétől. Az ellenzők kételkednek a beruházó ígéreteiben is. Szerintük a település közelében nincs annyi biomassza, amellyel az erőművet egész évben táplálni lehetne. Ezért a tiltakozók úgy vélik: legalább 100 kilométeres távolságból, az utakat rongáló, a forgalmat elviselhetetlenné tevő kamionokkal fogják Medgyesegyházára szállítani a biomaszszához az alapanyagot.
Az erőmű ellenzői szerint nem létesül a beruházó által ígért 133 munkahely, legfeljebb 30. Az ígértnél kevesebb lesz az önkormányzat helyiadó-bevétele, ugyanakkor az erőmű jelenléte rontja a medgyesegyházi vállalkozások piaci pozícióit. Elég a piacaikon elterjeszteni, hogy az áru egy égetőmű közeléből származik, ez máris elriaszthatja a vásárlókat. A legjobban azonban attól félnek, hogy nemcsak biomasszát fognak égetni az erőműben, hanem kommunális hulladékot is. A térségben lévő hulladéklerakó telepek engedélye 2010-ben lejár, utána gondoskodni kell a szemét elégetéséről. Medgyesegyháza éppen jó helyen van ahhoz, hogy messze földről oda szállítsák a hulladékot. A tiltakozók arra is hivatkoznak, hogy a beruházó cégcsoport tulajdonosi körében hulladékválogatással és -feldolgozással foglalkozó vállalkozások is vannak. Kérdésemre, miért nem bíznak abban, hogy a szakhatóságok csak azt és csak úgy engednek létesíteni, üzemeltetni, amihez az önkormányzat hozzájárult, Holecz István azt felelte: az önkormányzat nem tájékoztatta megfelelően a lakosságot, hanem - gyanús körülmények között - keresztül akarta nyomni a beruházást.
Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere azzal kezdte érvelését: a mezőkovácsházi kistérség, amelyhez ők is tartoznak, a 174 magyar kistérség fejlettségi listáján a 171. helyen áll. Errefelé is munkahelyek sokasága szűnt meg a rendszerváltozás óta. Akinek van munkája, az is nagyon keveset keres. Sokan csak idénymunkát kapnak, vagy részmunkaidőre jelentik be őket, hogy még a minimálbért se kelljen nekik kifizetni. A zöldség, a dinnye termesztéséből a komolyabb jövedelem a kereskedőknél marad.
Juhász György településmenedzser megmutatta a tervezett erőmű helyszínét: valóban nincs messze a falutól, de, mint mondta, Dániában belterületen is üzemelnek ilyen erőművek.
- Egyhektárnyi dinnye termesztéséhez egymillió forintot kell beruházni. Ez olyan, mintha ezt a pénzt kivinném a földre, és otthagynám - jegyezte meg Juhász György. - A hatezer hektáros medgyesegyházi határban úgy 800 hektáron termesztenek dinnyét, amelyet tavaly már egy Törökországból behurcolt baktérium is pusztított. Kevés az alternatíva, rég nem érdemes például mákot vagy földimogyorót termelni. Várható, hogy előbb-utóbb megszűnik a területalapú támogatás. Az emberek biztonságra vágynak, de errefelé még mindig a földművelésben bízhatnak a leginkább. Régen volt állásuk, háztáji földjük, el tudták indítani a gyerekeiket az életben. Ma csak az a kevés család él úgy-ahogy biztonságban, amely a rendszerváltozás után nagyobb birtokra, sokmilliós vállalkozásra tett szert. Kisebb birtokra nem adnak hitelt, nincs esély pályázati pénzre sem. Ebben a helyzetben kell felmérni annak jelentőségét, hogy az energianövényeknek hosszabb távon biztos piacot kínál az erőmű: kevesebb befektetéssel és kockázattal, az átlagember számára is elérhető módon.
Ezt hangsúlyozta Nagy Béla polgármester is: 133 munkahelyet ígérnek a befektetők. Munkakörönként leírták, hová hány ember kell, garanciát vállalnak a foglalkoztatásukért. Az ön-kormányzat csak akkor köt végleges szerződést a beruházókkal, ha valamennyi hatósági előírást betartják. Nagy Béla azzal érvelt: az évi négymilliárd forintos felvásárlási összeg azt jelenti, hogy Dél-Békésben négyezer gazdának lehet évi egymillió forint biztos árbevétele, a medgyesegyházi önkormányzat pedig évente 130-150 milliós iparűzési adóhoz jut.
- Lemondjunk-e erről látatlanban, pusztán a gerjesztett bizalmatlanság hatására? - mondta a polgármester, a népszavazás tétjére utalva.
A február 3-i népszavazással hosszú időre eldőlhet a térség jövője.
