Nem a titkosszolgálat fedőszerveként működött az Egymásért Egy-Másért Alapítvány, de "bizonyos műveleti területen" a szolgálatok munkájának leplezésére használhatták fel - derült ki az alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) közötti kapcsolatok kockázatait vizsgáló bizottság tegnapi, utolsó ülésén. A grémium tegnap - hasonló testületek esetében szinte példátlan módon - kompromisszumos jelentést fogadott el, amelynek megszavazásakor csak az SZDSZ-es Gulyás Csaba tartózkodott. Szerinte a két szervezet közötti kapcsolatot nem sikerült teljes mélységében tisztázni. A bizottsági ülés után viszont a testület fideszes elnöke, Demeter Ervin és MSZP-s alelnöke, Tóth Károly egybehangzóan állította: az Egymásért nem fedőszerv. Azt azonban nem tudták megállapítani, hogy mit takar az NBH és az alapítvány közötti jelentős összegű szerződés, és mire adott a szolgálat 27 millió forintot az alapítványnak. A jelentésből kiderül, hogy a titkosszolgálat jelentős mennyiségű információt kapott az alapítványtól az ázsiai gazdasági törekvésekről, a vámszabályokról, s még inkább azok kijátszásának mechanizmusairól.

Földesi-Szabó László, a kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező alapítvány főkurátora meghallgatása során nem vitatta, hogy az NBH-val "igazi, mélységes kapcsolatban" álltak. Ő hajlandó lenne tiszta vizet önteni a pohárba, ezért a múlt héten kérte, hogy mentsék fel a titoktartási kötelezettség alól. Titkosszolgálati források ezzel kapcsolatos kérdésünkre nem kívántak válaszolni.

Demeter "óriási fegyverténynek" minősítette, hogy az ügyben érintett szervek számára még feladatokat is szabtak. A vámparancsnoktól például azt várják, hogy vizsgáltassa meg, miként kerülhetett vámmentesen az országba milliárdos tételben olyan, adománynak szánt élelmiszer, amit utóbb értékesítettek. (Emiatt Földesi-Szabó és több más személy ellen - adó-, vám- és áfacsalás miatt - büntetőeljárás folyik.) A titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli minisztert kérik, tisztázza az NBH és az alapítvány "célszerűtlen és ködös" kapcsolatát.

Demeter szerint az NBH jelenlegi főigazgatója nem mutatkozott igazán segítőkésznek, ezért a bizottságnak kezdeményeznie kellene, hogy indítsanak fegyelmi eljárást ellene. Ettől - a kompromisszum érdekében - utóbb elállt. Tóth Károly ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy nem lehet cél a titkosszolgálatok munkájának ellehetetlenítése, inkább lehetőséget kell adni a hibák kijavítására.

A jelentésben szerepel az is, hogy az NBH egyik főosztályvezetője bírálta a vám- és pénzügyőrséget, mert megszegte törvényes együttműködési kötelezettségét, amikor "sérelmeit az alapítvánnyal szembeni vizsgálat révén" kívánta megtorolni. Erről több nem derült ki, mindazonáltal a bizottság felkérte az illetékes minisztereket, a vámosok és a titkosszolgálatok közötti jobb együttműködés érdekében lépjenek fel.