Kanada 2500 katonát állomásoztat Afganisztán egyik legveszélyesebb térségében, a déli Kandahár városban, megbízatásuk 2009 februárjában jár le. Az afganisztáni misszió kezdete, 2002 óta 78 kanadai katona és egy diplomata vesztette életét.

Egy független szakértői bizottság a múlt héten azt javasolta, hogy a kanadai parlament csak abban az esetben hagyja jóvá a küldetés meghosszabbítását további két évvel, ha a NATO legalább ezer katonát küld erősítésként, valamint helikopterekkel és robotrepülőgépekkel szereli fel a kanadai egységeket. Harper közölte, hogy egyetért a javaslattal.

A NATO erőfeszítései nem megfelelőek Afganisztánban, különösen nem a kritikus helyzetű Kandahár tartományban, amely a tálib lázadás központja - jelentette ki Harper hétfőn tartott sajtóértekezletén. Úgy vélte, hogy a kanadai kérés elutasítása súlyos következményekkel járna az észak-atlanti szövetség jövőjére nézve. "Szükségünk van segítségre, és ha a NATO nem segít, úgy hiszem, hogy tekintélye és jövője súlyos veszélybe kerül" - mondta a kanadai kormányfő, aki világosan jelezte, Ottawa elvesztette türelmét, meglehetősen bosszantja, hogy a NATO-szövetségesek vonakodnak csapatokat küldeni Kandahárba.

A legfrissebb felmérés szerint a kanadaiak 50 százaléka támogatja, 46 százaléka viszont ellenzi Kanada afganisztáni szerepvállalását, és 37 százalék helyeselné a katonák jövő évi hazahívását.

Az ellenzéki pártok megosztottak. Közülük a legnagyobb, a Kanadai Liberális Párt elképzelhetőnek tartja a mandátum meghosszabbítását, ha nem harci jellegű feladatokban vesznek részt a kanadai csapatok, hanem például az afgán erők kiképzésében. A baloldali Új Demokratikus Párt azonnali csapatkivonást szorgalmaz, a Québeci Blokk pedig egyszerűen nem szavazza meg a misszió meghosszabbítását.

Harper kisebbségi kormány élén áll, így szüksége van legalább egy ellenzéki párt támogatására ahhoz, hogy a parlamenttel elfogadtassa az afganisztáni szerepvállalást legalább 2011-ig engedélyező törvényt. (MTI)