A 21-es számú főút Heves megyei szakaszán naponta átlagosan 9000 jármű halad mindkét irányban. Nógrád megyében Jobbágyi és Bátonyterenye között ez a szám átlagosan hétezer, míg Salgótarján térségében tíz- és 17 ezer járműszámot mértek legutóbb a közútkezelőnél. A járművek közt a teherforgalom is jelentős, a nógrádi megyeszékhely szomszédságában lévő Somoskőújfalunál évente százötvenezer kamion lépi át az országhatárt. Ezért is kezdték el a nehezen járható, rossz baleseti statisztikájú út négysávosítását.

Az első lépés a salgótarjáni ipari parknál lévő rövid szakasz megépítésével az ezredfordulón kezdődött. Újabb négy előzési szakasz építéséhez 2005-ben fogtak hozzá. Ekkor a Betonút Zrt. Mátraverebély és Bátonyterenye közt, a Gránit GmbH a sámsonházi és a szurdokpüspöki elágazónál, míg a Swietelsky Kft. a pásztói egyenesben szélesíthette az utat. A munkálatokkal 2006 őszére végeztek, ám a frissen elkészült szakaszokon már 2007 tavaszán burkolatproblémák jelentkeztek.

- A hibákról műszaki ellenőri szerepünkben értesítettük az érintett kivitelezőket, akik ezeket a balesetveszély elkerülése érdekében ideiglenesen ki is javították - mondja Ürmössy Ákos, a Magyar Közút Kht. nógrádi igazgatója, aki beruházóként irányította az építkezést.

A burkolathibák először a jobb oldali részeken, a szélső forgalmi sávokban, majd később több helyen is előtűntek. Elsősorban a Bátonyterenye és a Szurdokpüspöki közelében lévő szakaszokon, ahol mindmáig csak nőnek a lyukak és repedések. A kivitelezők ugyan a közútkezelő felszólítása után foldozták az utat, de csak ideiglenes megoldásokat alkalmaztak.

A 21-es út hibáit teljes körűen a 2007 novemberében megtartott, egyéves garanciális bejáráson jegyzőkönyvezték. A kivitelezők ekkor maguk is szembesülhettek a problémákkal, a helyenként bukósisaknyi kátyúkkal és a szemmel is jól látható hosszirányú repedésekkel, amelyek a fagyban tovább nyitják az utat.

A beruházó szerint neki nem dolga vizsgálni a hibák okát, ő jó minőségű útért fizetett. A kivitelező cégek viszont szeretnék kideríteni, hogy mi okozza a burkolatromlást, ezért saját maguk vizsgálatokba kezdtek. Azt szeretnék bizonyítani, hogy a problémák nem az általuk végzett munka rossz minőségéből, hanem rajtuk kívül álló okokból, például az út altalajának problémáiból erednek. Hogy kit terhelnek a végleges útjavítási költségek, azt a vizsgálat eredménye is befolyásolhatja. S hogy mi lesz a végleges javítási technológia, annak meghatározását idén májusra prognosztizálják. Addig pedig - bár ennek a pálya látványa ellentmondani látszik - kátyúznak.

 

Ürmössy Ákos közölte: a javítások elvégzésére fedezetet biztosít az, hogy a kivitelezők a megépült szakaszokra ötéves jótállást vállaltak, és a vállalkozási díj öt százalékának megfelelő összegű jótállási biztosítékot szolgáltattak. A jótállás időtartamán belül a hibás teljesítéssel összefüggő munkarészek kijavítását - amennyiben az időjárás a javítási technológiát lehetővé teszi - a kivitelezőnek 15 napon belül meg kell kezdenie, a műszakilag indokolt időtartamon belül be kell fejeznie, ellenkező esetben a megrendelő, vagyis az államot képviselő közútkezelő társaság jogosult a munkát mással elvégeztetni a jótállási biztosíték terhére. A burkolaton keletkezett hibák okozta balesetről és ezzel összefüggő kártérítési kérelemről egyelőre nincs tudomásuk.