Elsősorban a más EU-tagországokkal kapcsolatban álló magánszemélyek, köztük a külföldön nyaralók, valamint a cégek életét könnyíti meg a SEPA; az EU egységes eurófizetési térségét több év előkészítés után hétfőn állították a brüsszeli rajtvonalhoz. Segítségével a spanyol tengerpartról is ugyanolyan feltételekkel be lehet majd például fizetni a budapesti telefonszámlát vagy a kolozsvári tandíjat, mint belföldön. Egész Európában mindenkinek egyetlen bankszámlára lesz csak szüksége, a már eddig is ismert kódok segítségével lehet az utalásokat akár az euróövezeten kívülre is végrehajtani. A huszonheteken felül négy unión kívüli ország, így Svájc is a rendszer részévé válik - helyesebben persze pénzintézeteik csatlakozásáról lehet beszélni.

Egyelőre az átutalásoknál (hiteltranszferek) nyílt meg a SEPA. Veres János pénzügyminiszter egy hete azt mondta Brüsszelben: a takarékszövetkezeteket nem számítva a hazai bankok negyede azonnal kész a csatlakozásra. A teljes átállásra nincs "kemény határidő", az EU pénzügyminiszteri tanácsa legalábbis nem döntött ilyenről - ráadásul az euróövezeten kívüli országokban, így hazánkban a SEPA "önkéntes". Brüsszel azt szeretné, ha 2010-re az EU-ban a pénzforgalom döntő része a SEPA-n zajlana. A beszedéseknél (például közüzemi számlák állandó átutalási megbízás alapján) a határidő 2009 novembere. Ez egybeesik azzal a dátummal, amikorra a tagállamoknak a gyakorlatba kell ültetniük a fizetési szolgáltatási EU-irányelvet. A SEPA egészére vonatkozik, hogy az eddigi öt banki nap átfutás helyett a tranzakciókat három nap alatt, 2012-től pedig egyetlen banki nap alatt kell tudni lebonyolítani. A rendszerre való átállásnak számos őre lesz az Európai Bizottságtól és az Európai Központi Bankon át a tagállami jegybankokig. Brüsszel európai jogszabályjavaslatot helyezett kilátásba, ha a SEPA nem jönne magától is működésbe. Az Európai Bizottság mindamellett bízik az egységes belső piac magától értetődő előnyeiben: Charlie McCreevy, az illetékes biztos szerint hat év alatt 123 milliárd eurót lehet megtakarítani a SEPA-val, ha pedig kiterjed majd az elektronikus számlázásra is, akkor még 238 milliárdot.

A bankkártyahasználatban már az év elején megkezdték a gyakorlatok egységesítését, ami - megfelelő elterjedtség esetén - részben megkérdőjelezheti a Visa és a Mastercard által uralt hitelkártyapiac létjogosultságát Európában. Egységes PIN-kód-, és készpénzautomata-rendszerről van például szó (megszűnne az aláírással történő azonosítás a fizetésnél).

Tizenegy magyar bank képes a SEPA-ra

Eddig 11 hazai bank csatlakozott a rendszerhez, tíz egyelőre csak fogadni képes a külföldi bankoktól az egységesített szisztémában érkező összegeket. A SEPA kínálta modellel egyetlen hazai hitelintézetnél (az OTP-nél) lehet már most is eurót "feladni", ám - az ígéretek szerint - hamarosan a többiek is felzárkóznak. Az OTP-n kívül, az UniCredit, a Budapest Bank, a Citibank, a CIB, a KDB, a K & H, az Erste, a Commerzbank, a Takarékbank és a WestLB csatlakozott a modellhez. Ez nem kötelező, ráadásul mivel Magyarország nem is tagja az euróövezetnek, érezhető hatása kevésbé van a hazai ügyfelekre az új módszer bevezetésének. (A szisztémában a belföldi és a határon átnyúló euróátutalások díjának és lebonyolítási idejének kell megegyeznie, de két magyar fél között egyelőre ritka az eurós fizetés.) Ha bevezetjük az eurót, a SEPA más előnyöket is hordoz majd: gyorsabbak lesznek az átutalások, és végső soron várhatóan egységes lesz a bankkártyahasználat költsége is az egész EU-ban. A cégek nyomon tudják majd követni átutalásaik sorsát - egy referenciaszám alapján azonosíthatják a pénzmozgást. A nagyobb összegű utalások már most olcsóbbak lesznek: a SEPA 12 500 forintban maximálta a nemzetközi (de unión belüli) pénzmozgatás lakossági ügyfelekre kiszabható díját. A vállalkozásoknál 15 ezer forint a limit - a cégekre inkább jellemző többmilliós pénzmozgások esetében így az uniós rendszer már most megtakarítást hozhat. (V. N.)