Az Egyesült Államokban vita robbant ki arról, hogy a kormányzat szerződést vagy megállapodást készít-e elő Bagdaddal az amerikai csapatok tartós iraki jelenlétéről. A két szó közötti különbség ég és föld: a szerződést a szenátusnak kétharmados többséggel kell ratifikálnia, az utóbbihoz viszont elég az elnök aláírása. Egy másik szemantikai dilemma: mi a különbség az „állandó” és a „tartós” katonai jelenlét között? A demokrata oldalon attól tartanak, hogy a Fehér Ház kész helyzet elé akarja állítani a jövő januárban hivatalba lépő új elnököt, az amerikai diplomáciában ugyanis nem szokás felbontani az előző kabinet nemzetközi megállapodásait.

George W. Bush és Nuri al-Maliki iraki miniszterelnök még novemberben tette közzé a két ország közötti kapcsolatok alapelveit rögzítő nyilatkozatot. Ebben amellett, hogy az Egyesült Államok támogatja Irak tagságát a Világkereskedelmi Szervezetben (WTO), az is benne van, hogy megvédi a kormány stabilitását a külső és belső támadásoktól. Bush bírálói szerint ez példátlan kötelezettségvállalás. Az Egyesült Államok több mint fél évszázada állomásoztat csapatokat Dél-Koreában, de nem avatkozott közbe, amikor kétszer is katonai puccs döntötte meg a kormányt. Sem a Németországban, sem a Japánban lévő amerikai haderő nem szólhat bele a helyi politikába. Mint ahogy sehol máshol sem abban a több mint nyolcvan országban, ahol az amerikai erők státusáról szóló kétoldalú megállapodás (FOFA) van érvényben. Ráadásul Irakban egy olyan kormány stabilitásáról van szó, amelyet eleve az amerikaiak segítettek hatalomra.

Robert Gates védelmi miniszter igyekezett enyhíteni a feszültséget, és azt nyilatkozta, hogy nem akarnak állandó katonai támaszpontokat létesíteni Irakban. (A kongresszus ezt háromszor is törvényben tiltotta meg.) A külügyminisztérium szóvivője arról beszélt, hogy egy megállapodás semmiben nem korlátozná a következő kormányzatot. Az azonban tagadhatatlan, hogy a Pentagon és a külügyminisztérium jogászai titokban olyan formulát keresnek, amelyhez nem kell szenátusi jóváhagyás, viszont hosszú távra garantálja az iraki kormány védelmét.

Az elnökjelöltek eltérően foglalnak állást. A demokrata pártiak azonnali csapatcsökkentést, majd fokozatos kivonulást ígérnek. A republikánus esélyes, John McCain viszont a múlt héten azt mondta, hogy Amerikának akár száz évre is be kell rendezkednie Irakban.

Jövünk vagy megyünk? Amerikai katona egy bagdadi gyerekkel kezel