Ezek során különböző korú, valódi betegeknek szóló recepteket váltottak be: ízületi fájdalomra, magas vérnyomásra, más keringési elégtelenségre, cukorbetegségre, gombás fertőzésre, valamilyen gyulladásra. Az első modellszituációban a beteg szó nélkül átadja a receptet, a másodikban már megszólítja a patikust, és jelzi: drágállja a gyógyszert, míg a harmadikban rákérdez arra is, van-e olcsóbb készítmény a felírtnál.

- A kutatás adatai szerint mind gyakrabban fordul elő, hogy elsőre nem kapja meg a páciens a felírt gyógyszert. Legutóbb (decemberben) már csaknem minden harmadik, népbetegségre felírt gyógyszer kiváltása sikertelen volt. Különösen így van, ha valaki ragaszkodik a recepten szereplő készítményhez - mondta lapunknak Gergely Péter, a cég ügyvezetője.

Míg 2006 decemberében az esetek nyolc százalékában fordult ez elő, addig 2007 májusában már a vásárlási helyzetek 17 százalékában mondták azt, hogy jöjjön vissza egy másik időpontban a gyógyszeréért, év végén pedig már a receptbeváltások 27 százaléka így végződött.

A gyógyszerésznek joga van eltérnie a felírt gyógyszertől. Egy kormányrendelet szerint, ha lehetséges, olcsóbbat kell kínálnia, ám a kutatás szerint nem élnek ezzel a lehetőséggel. A próbavásárlásokból kiderült: csak azoknak a betegeknek van esélyük olcsóbb gyógyszer megvásárlására, akik ezt kifejezetten kérik. De még ilyenkor is az esetek harmadában a gyógyszerész visszautasította a vásárló észrevételét.

Spontán módon mindössze a próbavásárlások egy százalékában ajánlottak a nagyon drága vérnyomáscsökkentők, koleszterincsökkentők, illetve gombás fertőzésre ható szerek helyett olcsóbbat.

A tapasztalatok szerint a gyógyszerészek, ha más szert ajánlanak, azt nem az árak alapján teszik. Sőt, a kutatás megdöbbentő eredménye szerint mind gyakoribb, hogy - bár a vásárló olcsóbb iránt érdeklődik, mégis - a drága készítményt ajánlja a patikus. A másik, már a betegbiztonságot veszélyeztető jelenség, hogy a patikus figyelmeztetés nélkül cserélt vagy próbált cserélni készítményt. A kutató szerint ez azért veszélyes, mert ha a beteg nem tudja, hogy nem azt kapta, amit az orvos felírt, a jelentkező mellékhatások tévútra vihetik az orvost is. A mintegy félezer próbavásárlásból 19 esetben csak megpróbálta, hét esetben azonban szó nélkül ki is cserélte a patikus a gyógyszert.

Irreálisnak tartja a kutatás megállapításait Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke. Állítja: bár előfordul, hogy valami nincs éppen a patikában, de korántsem az esetek harmadában. A havi gyógyszerárcsökkentések nehéz helyzetbe hozzák ugyanis a patikavállalkozásokat. A drágábban beszerzett, de később már csak olcsóbban adható szerekből nem kifizetődő készletezni. Viszont forgalom, bevétel csak akkor van, ha ki tudják szolgálni a beteget. A kamara alelnöke elmondta, hogy tapasztalatai szerint javult a gyógyszer-helyettesítések aránya, bár még nem megfelelő. Erről azonban nemcsak a gyógyszerészek tehetnek, mert még mindig erős a betegek márkahűsége, és előfordul, hogy az adott szer nem helyettesíthető. Úgy gondolja, hogy javíthatna a helyzeten, ha nem havonta, hanem csak félévenként változtatnák a gyógyszerek árát.

A receptek 27 százalékára nem kerül azonnal gyógyszer