- A takarítónőnk napközben magánházaknál dolgozik, esténként pedig itt takarít az irodaházban, ahol bejelentett alkalmazottként foglalkoztatják. Az esti munkára nemcsak a jövedelem miatt van szüksége, hanem a társadalombiztosítás miatt is - mondja az ügyvédi iroda munkatársa. Korábbi takarítónőjük szintén vállalt más munkákat is a megszokott magánklienseken kívül. - Leggyakrabban butikokban segítenek be eladóként, vagy hasonló - napi pár órás munkát - vállalnak - tette hozzá.

- Az, hogy sokan több munkahelyen próbálják megkeresni a megélhetésre valót, nem új jelenség. Hogy mennyivel vannak többen azok, akik erre a szó szoros értelmében rákényszerülnek, nem tudom megmondani, mert én csak az egyedi eseteket látom - mondja Szatmáry Ildikó, az óbudai családsegítő szolgálat munkavállalási és pályaválasztási tanácsadója. Tapasztalatai szerint leginkább a gyermeküket egyedül nevelők és a humán értelmiségiek kénytelenek ezt a túlélési technikát választani. Akad tanárnő, aki az iskolai órák után butikban eladó, hogy támogatni tudja nappali tagozatos egyetemista fiát, akit egyedül nevel.

Viszonylag új jelenség, hogy a kisegítő vagy részmunkaidős feladatokra cégen belül akad jelentkező. Egy szakképzett pszichológus például, aki egy átmeneti gyermekotthonban nevelőként dolgozik, és az a feladata, hogy a gyerekek tanulási nehézségeit igyekezzen enyhíteni, takarítói feladatokat is elvállalt az intézményben, és némi pluszpénzért a konyhán is kisegít.

Az utóbbi időben egyre többen próbálnak munka után ügynökként multilevel marketinghálózatokban különböző termékek eladásával pénzt keresni, és a telemarketinges másodállásokat vállalók száma is növekszik. Ők ismeretleneket hívnak fel, hogy üdülési lehetőségek és más termékek megvásárlására próbálják rábeszélni az ügyfelet. Van, akinek bejön a dolog, de ezzel a munkával általában sok kudarc, elutasítás és frusztráció jár, ezért hosszú távon kevesen bírják. Átmeneti megoldást jelenthet a pénzgondokra - állítja a szakember.

A tanácsadó tapasztalatai szerint sok esetben a munkahely megszerzése és megtartása is olyan nehéz, hogy az emberek kommunikációs és érdekérvényesítő képességeit teljes egészében igénybe veszi. - Ha valaki talál egy nyolcórás munkát, kiteszi a lelkét, hogy a próbaidő alatt megfeleljen, később pedig növekvő követelményekkel, a nyolc órát gyakran meghaladó elfoglaltsággal kell számolnia. Ez önmagában olyan stresszhelyzetet teremt, hogy sokaknak nem marad erejük a szintén nehezen megszerezhető másodállásra, még akkor sem, ha rászorulnak. Ráadásul egyre több a munkaidő utáni képzés és tanfolyam - teszi hozzá.

- Az emberek általában egy főállás megszerzésére törekszenek, de gyakran nem találnak megfelelőt, vagy olyan élethelyzetben vannak - például a kisgyermekes anyák -, hogy nem tudnak élni a kínálkozó, három műszakos munka lehetőségével - mondja Csaposs Noémi, a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Trenkwalder-Multiman Személyzeti Tanácsadó Kft. vezető munkatársa. - A többfajta munkát vállalók általában kisebb településeken élnek, olyan országrészben, ahol nincsenek új munkahelyek: a helyi önkormányzat és a néhány helyi vállalkozás keveseket tud foglalkoztatni. Meglehetősen sok családban az egyik házastársnak van nyolcórás bejelentett munkája, amely műszakpótlékkal, családi támogatásokkal többé-kevésbé biztosítja a megélhetést, míg a másik a gyerekek nevelése mellett alkalmi munkából próbálja kiegészíteni a család jövedelmét. Egy nyolcórás, betanított munkás műszak után nem mindenki bírja még néhány óráig másutt folytatni. Ennek ellenére a férfiak gyakran mennek munka után feketén dolgozni építkezésre, rakodómunkásnak, éjjeliőrnek. A nők leginkább a takarítói állásokban, háztartási alkalmazottként vagy gyerekfelügyelőként tesznek szert kiegészítő jövedelemre. Gyakori az olyan család, ahol változik, hogy épp melyik szülőnek van bejelentett munkája, s melyikük próbál mellékállást vállalni.

A Trenkwalder által kiközvetített állásokban a 45 ezer forint minimálbérnél jóval többet, átlagosan 108 ezer forintot lehet keresni, bár az átlagban a magasabb jövedelműek keresete is benne van. Budapesten és Pest megyében, ahol viszonylag magasabbak a bérek, egy betanított munkás nettó 65-70 ezer forintot, a magasabb kategóriában 70-75 ezer forintot tud megkeresni, több műszakban túlórákkal együtt. - A hozzánk fordulók szinte mindig főállást keresnek, vagy ha megpróbálkoznak a részmunkaidővel, szeretnék szerződésüket nyolcórásra változtatni. Egy négyórás munkaviszonyból ugyanis csak havi nettó 25 ezer forint jön össze - mondja Pestovics Lóránt, a Trenkwalder egyik budapesti irodájának munkaerő-közvetítő munkatársa.

A probléma akkor válik nehezen megoldhatóvá, ha egy egyedülálló szülőnek egy-két gyerekről kell gondoskodnia, így nem tudja vállalni a két vagy három műszakot, mert bezár az óvoda - volt ilyen ügyfelünk, és a helyi munkaügyi központhoz kellett irányítanunk, hogy segítséget kapjon. A munkaadók elvárása általában az, hogy a munkavállaló mobil legyen, tehát például el tudja vállalni, hogy egyik héten nyitja, másik héten zárja az üzletet - teszi hozzá Csaposs Noémi.

A munkaügyi központhoz vagy a segélyeket intéző családsegítő szolgálathoz ritkán kerülnek olyanok, akik több munkahelyen is hajlandók dolgozni a megélhetésért - mondta Veszely György, a Fővárosi Munkaügyi Központ munkatársa, aki egyebek közt tréningeket szervez álláskeresőknek. Ezek az emberek, ha nehézségek árán is, megtalálják a lehetőséget a munkaerőpiacon, mert hajlandók erőfeszítéseket tenni. Az igazán nehéz esetek Veszely praxisában azok, akiknél hiányzik a motiváció. Sok a megkeseredett ember. Volt olyan jelentkező, akit a munkaadók elutasítottak, mert az ötvenes éveiben járó, szakképzetlen hölgynél fiatalabbat akartak, aki jobban bírja a fizikai munkát. A munkaügyi központban az átképzést nem javasolták, egyik munkahelyén pedig nem fizették ki. Végül elvállalt egy betanított munkát egy gumigyárban, de nem oda osztották be, ahova eredetileg ígérték, hanem egy olvasztókemence mellé, ahol rendszeresen kisebb égési sérüléseket szenvedett, és várható, hogy nem sokáig bírja.

Azt, hogy a magyar háztartások egyre nehezebben élnek, de igyekeznek a felszínen maradni, a statisztikák is mutatják. Ahogy a szakértők fogalmaznak, a lakosság egyelőre hitelekből igyekszik túlélni a nehéz időszakot. A Magyar Nemzeti Bank nemrég napvilágot látott adatai szerint 2007 második és harmadik negyedévében a lakosság nettó kötelezettségei (vagyis adóssága) két egymást követő negyedévben is nagyobb mértékben nőttek, mint követelései. Vagyis az átlagos magyar háztartás szinte egyáltalán nem tudott megtakarítani, miközben adóssága nőtt.

Az átlagba beleszámítanak a jómódúak is, tehát az alacsony jövedelműeknél feltehetőleg még szomorúbb a helyzet. Így válik érthetővé, hogy míg a megtakarítások aránya a GDP-hez képest kissé növekedett a legutolsó közzétett adatok szerint, a lakossági hitelfelvétel minden korábbinál magasabb volt. Ezen belül is növekvőben van a nem lakásfinanszírozásra fordítható, hanem az úgynevezett szabad felhasználású hitelek aránya. Ezeket a hitelfelvevő bármire költheti, akár a gázszámla kifizetésére vagy a lakáshitel törlesztőrészleteire is. A bankok már tavaly megállapították, hogy egyre többen próbálják átmenetileg egyik hitelből fizetni a másikat.