Nézőpont kérdése

A Népszabadság január 8-i számában megjelent, Schengeni gyomorgörcs című, Tanács István által jegyzett írással kapcsolatban a vámhatóság az alábbi észrevétellel él. Sajnálattal olvastam az írás kezdő soraiban a szerző személyes benyomását tükröző, többek között a szerb határszakaszon szerzett tapasztalatait a hatósági arroganciáról, lassúságról, valamint kiszolgáltatottságról. Írása további részében sérelmezi többek között a röszkei határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő pénzügyőrök munkáját, akik állítólag az utasok benyomása szerint szándékosan lassan dolgoznak.

Az ünnepeket, nyári szabadságolásokat követően a szerb határszakaszon is várható az utasforgalom megnövekedése. A vám- és pénzügyőrség ezekben az időszakokban is mindent megtesz a zavartalan forgalom érdekében - egyebek között megerősített szolgálatot léptet életbe. A határátkelőhelyen működő forgalmi sávok kezelése, esetleg plusz forgalmi sávok megnyitása nem a vámhatóság feladata, 2007-ben ezért a határőrség, 2008-tól kezdve a rendőrség határrendészeti szolgálata a felelős.

A szerb határszakaszon is megvalósult az átkelőhely korszerűsítése (több forgalmi sáv, infrastruktúra fejlesztése, másodlagos fedett vizsgálók létesítése) az Európai Unió támogatásával, az átkelők forgalomáteresztő képessége azonban fizikailag továbbra is korlátozott. Meg kell jegyezni, hogy a schengeni csatlakozást követően, december 21-e után is szigorú ellenőrzést folytattak a pénzügyőrök az úgynevezett külső határszakaszokon. Ezeket a tételes vizsgálatokat a pénzügyőrök olyan formában hajtják végre, hogy az a határforgalmat ne zavarja. Ennek érdekében a hosszadalmasabb (10-15 perces) vizsgálatra kijelölt gépjárműveket és utasokat a másodlagos, fedett vizsgálóba irányítják, ahol az ellenőrzés végrehajtása a többi utas folyamatos áthaladását nem akadályozza.

A szerb határszakaszon belépő utasok részéről arrogáns, esetlegesen megalázó hatósági intézkedésre, vagy az eljárás lassúságára vonatkozóan sem elektronikus, sem írásos formában észrevétel, panasz nem érkezett. Amennyiben ilyen beadványt kapunk, úgy annak megalapozottsága kivizsgálására a vámhatóság haladéktalanul intézkedik.

Némedi Varga Éva
százados, sajtófelelős

Örömmel olvastam a Schengeni gyomorgörcs című cikket, a szívemből szólt. Még a schengeni időszak előtt volt alkalmam kétszer a röszkei határon átlépni, és mindenben alá tudom támasztani a szerző személyes tapasztalatait. Valóban megalázó ott araszolni órákon keresztül, s elviselni azt az arroganciát, amit az ottani "urak-elvtársak" roppant sértő stílusban képesek produkálni. Mondom ezt volt határőrként (jó idővel ezelőtt Ferihegyen teljesítettem sorkatonai szolgálatot - akkor az említett hozzáállás tizedéért súlyos fenyítés járt volna!), s mondom úgy, hogy az elmúlt években a világ számos országában jártam, de ilyen megaláztatásban sehol nem volt részem.

Leki Zoltán
Budapest

A vásárhelyi modell

Valós problémára hívták fel a figyelmet Németh Szilvia és Papp Z. Attila szociológusok, akiknek a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrációjára vonatkozó felmérését az "Ezzel az emberanyaggal úgysem lehet" címmel (január 3.) megjelent írásban ismertették, de városunkban már létezik az integráció működő modellje is.

Hódmezővásárhely közoktatásának tavaly nyári átszervezése a társadalmi integráció és az oktatás minőségének javítását szolgálta. Az integrált oktatási program bázisiskoláinak egyike az egykori Szántó Kovács János Általános Iskola volt, amelynek tantestülete alkalmazta először az Integrált Pedagógiai Programban elsajátított új pedagógiai módszereket. A körzetben lakó szülők nagy többsége azonban elkerülte az iskolát, ezért egyhangú közgyűlési döntéssel bezártuk, s megszüntettük a városi beiskolázású intézmények privilégiumát is.

Szeptember óta valamennyi iskolánk integrált. A frontális oktatás módszereit felváltották a differenciáló technikák, mert csak komplex módszerekkel tudnak az új osztályok eredményesek lenni. Felértékelődött a pedagógusok nevelési funkciója, az állandó szülő-iskola kapcsolat, a gyermekek figyelemmel kísérése, egyéni fejlesztése, amelyet csak többletmunkával és elkötelezett szakemberekkel lehet ellátni. Tapasztalataink szerint az integráció legfontosabb eleme a pedagógusértékelés, hiszen a pedagóguson múlik minden. Külön ki kell emelnünk az egykori bázisiskola jól felkészült pedagógusait, akik az új tantestületekbe tovább vitték az integrációs szemléletet. Az integráció többletfeladatához bevezettük az iskolaotthonos oktatást, a kéttanítós modellt, biztosítottunk fejlesztőpedagógust, ifjúságvédőt, fejlesztőszobákat alakítottunk ki. Minderre nem is elég az integrációs normatíva! A befogadás és a beilleszkedés kétirányú folyamatának elősegítését szolgálta a Kéz a kézben című nyertes pályázatunk is, amely a pedagógusok módszertani ismereteinek bővítését, az együttnevelés élményközpontú alkalmainak megteremtését, a hátrányok kompenzálását, az intézmények és az intézménytípusok együttműködését erősítette.

Az integráció nem magától valósul meg, minden nap, minden tanítási órán, minden percben meg kell érte dolgozni. Kell hozzá az egységes politikai akarat, a települési szintű koordináció, intézményi együttműködés, elszánt, egységes tantestületek, s kifogyhatatlan energiaforrás a napi megújuláshoz.

Tóthné Kecskeméti Katalin
Hódmezővásárhely oktatási bizottságának elnöke, a Varga Tamás Általános Iskola igazgatója

Tózsa-Rigóné Nagy Judit
Hódmezővásárhely oktatási csoportjának vezetője