Tovább folytatódott az eddigi tendencia, és az elsőként szavazó déli államban is megdőlt a részvételi rekord: az előzetesen várt 350 ezer helyett 530 ezer ember vett részt az előválasztáson – több, mint egy héttel korábban a republikánusokén, pedig ők itt nagyobb támogatást élveznek. A lelkesedést a George W. Bush politikájával szembeni elutasítás, a változtatás általános igénye, illetve az első komoly fekete és női jelölt drámai párharca magyarázza. A demokraták legkövetkezetesebben baloldali jelöltje, Dennis Kucinich már a hétvége előtt bedobta a törülközőt.

 Obamának szinte „kötelező” volt a dél-karolinai győzelem, ugyanis az itteni demokrata szavazók több mint fele fekete. Ugyanakkor orszá-gos szinten csak az amerikaiak 13 százaléka afrikai származású. A szenátor ezért komoly erőfeszítése-ket tesz, nehogy „a feketék” jelölt-jének tekintsék. Beszédeinek a vál-tozás ígérete mellett a másik fő ál-landó eleme a bőrszíntől és anyagi helyezettől független nemzeti sors-közösség hangsúlyozása. A felesége oldalán kampányoló Bill Clinton volt elnök viszont a „fekete jelölt-nek” számító Jesse Jackson 1984-es és 1988-as dél-karolinai győzelmé-hez hasonlította Obama mostani si-kerét. Ezzel pont olyan pozícióba igyekszik szorítani Obamát, amely-ből ő ki szeretne törni. A „hófehér” Iowában aratott váratlan győzelem után azonban Dél-Karolinában csak a fehér voksok egynegyedét tudta megszerezni, ami későbbi nehézsé-gekre utalhat.

 A Clinton-házaspár idegességét viszont az magyarázza, hogy nem számítottak ilyen kemény versen-gésre. Hillary Clinton nem is kampányolt a Demokrata Párt bal-szárnyának kegyeiért, ő eleve a re-publikánusok ellen készült. Ezt használta ki Obama, aki lelkesítő programjával mozgósította a fiatal szavazókat. A demokraták jövő kedden egyszerre 22 államban sza-vaznak, s most az a vélemény vált általánossá, hogy a harc még ekkor sem ér majd véget. Nem véletlen, hogy újra felbukkant Al Gore el-nökjelöltségének lehetősége. A volt alelnök sokak szerint pont arra vár, hogy patthelyzet alakuljon ki, s ak-kor az utolsó pillanatban „meg-mentőként” jelentkezhet.

 A Republikánus Pártban is ha-sonlóan éles a verseny. Most ked-den Floridában tartanak előválasz-tást, amely előtt John McCain és Mitt Romney 30-30 százalékon áll, messze megelőzve Mike Huckabeet( 14). Ha nem történik csoda a min-dent Floridára föltevő Rudy Giulianival (13), akkor a volt New York-i polgármester végleg kiesik, és a jobboldal ott marad egy 72 éves, sok kérdésben túl liberálisnak tartott, illetve egy mormon vallású, politikai köpönyegforgatónak minő-sített jelölttel. Itt is van azonban „sötét ló”: republikánus körökben vágyakozva emlegetik Newt Gingrinch volt képviselőházi elnö-köt, a kilencvenes évek konzervatív sikereinek kovácsát.

 A Demokrata Párt delegátusainak megvonásával büntette Floridát, amiért túl koránra hozta elő saját előválasztását. A jelöltek nem is kampányolnak, szavazás azonban mégis lesz. Ha nyer, Clinton a „szuperkedd” előtt ugyanúgy fel fogja használni kampányában az it-teni, elvben nem is számító ered-ményt, mint ahogyan azt a hasonló helyzetben lévő Michigannel tette.

Washingtoni tudósítónktól

KI LESZ A 44-IK? Két évet is igénybe vesz, mire Amerika kiválasztja új elnökét. A procedúra hosszú és nehezen átlátható. Mi mégis megpróbáljuk elmagyarázni a folyamatot, és állandó frissítésekkel bemutatjuk a verseny állását. INFOGRAFIKA >>

Barack Obama