Brüsszeli forrás azt súgta: a tartomány februárban független lesz
Az, hogy a függetlenség kikiáltása február közepéig halasztódik, a szerbiai elnökválasztásnak köszönhető, amelynek február 3-án lesz a második fordulója - mondták a Koha Ditorénak a brüsszeli informátorok. Szerintük lehetséges időpontként felmerül még március 9-e is (10-én szintén ülést tartanak az EU külügyminiszterei), mivel a koszovói függetlenség iránt erős fenntartásokkal élő Spanyolországban előtte választásokat tartanak. A folyamatot siettetni akaró Egyesült Államok azonban csak akkor fogadná el ezt, ha szilárd ígéretet kapna arra, hogy a szavazás után Spanyolország is elismeri az önálló Koszovót.
A függetlenség kikiáltása előtt az EU külügyminiszterei döntést hoznak az unió koszovói missziójáról is, ám ezt majd csak a szerbiai elnökválasztás után teszik meg, hogy ne nehezítsék a demokratikusnak tartott jelölt, Boris Tadic jelenlegi államfő helyzetét - értesült a Koha Ditore.
A politikus gondolatmenete szerint, ha a Belgrádban remélt időpontban, tehát még e hónap vége előtt aláírják az EU-tagságról szóló tárgyalások "előszobáját" jelentő stabilitási és társulási egyezményt, akkor Szerbia jelzi, hogy megbékélt az EU-val. Boldog, hogy reménye van elnyerni annak a szervezetnek a tagságát, amelynek meghatározó hatalmai lázasan munkálkodnak Koszovó függetlenné tételén. Csakhogy az éppen érvényes szerb alkotmányban benne van, hogy Koszovó Szerbia elidegeníthetetlen része, s minden állami szervnek kötelessége a megtartásán munkálkodni. Ráadásul az éppen zajló, s február 3-án záruló szerbiai elnökválasztáson is döntő kérdés Koszovó függetlensége, valamint ennek kapcsán az EU-hoz és a stabilitási szerződéshez fűződő viszony. Az egyezmény aláírásával végleg elveszítjük Koszovót, mert hátba támadjuk mindazokat az EU-országokat, amelyek a vezető hatalmakkal, s a tagok többségével szembeszállva eddig bennünket védtek az unióban. Hogyan folytassák, ha mi hanyatt vágjuk magunkat a területi integritásunkat, szuverenitásunkat megsérteni akaró szervezet előtt? - tette fel a kérdést Slobodan Samardzic. A stabilizációs és társulási szerződés ügye már majdnem két éve húzódik. Az egyezmény 2006 elejére elkészült, de mert a hágai Nemzetközi Törvényszék úgy ítélte meg, hogy Szerbia nem kellően lelkes a délszláv háborúk szerb bűnöseinek kézre kerítésében, nem írták alá. Ma már a legtöbb EU-tagállam az életbe léptetése mellett van. A boszniai népirtásban - konkrétan a srebrenicai vérengzésben - bűnrészes, a Törvényszéknek otthont adó Hollandia azonban keményen kitart. Mindaddig nem hajlandó beleegyezését adni az aláíráshoz, amíg Szerbia ki nem szolgáltatja a két, Hága által legbűnösebbnek ítélt személyt, Ratko Mladicot és Radovan Karadzicot. Azt, hogy a volt boszniai szerb katonai főparancsnok és az elnök hol van, senki se mondja, de elfogásukat és kiadásukat örökké Belgrádon kérik számon.
Az ENSZ-főtitkár habozik az EU koszovói missziójának kérdésében
A Koszovó ügyében kialakult patthelyzet veszélyeire figyelmeztetett, s nem adott választ az Európai Unió tervezett koszovói missziójának támogatását feszegető kérdésekre az ENSZ főtitkára pénteken.
Ban Ki Mun azt követően nyilatkozott, hogy megbeszélést folytatott Janez Jansával, a soros EU-elnök Szlovénia miniszterelnökével a Ljubljanához közeli Brdo üdülőhelyen.
A közös sajtótájékoztatón a világszervezet vezetője megismételte: nyugtalan amiatt, hogy a Biztonsági Tanács továbbra is mélyen megosztott Koszovó jogállásának és jövőjének kérdésében, ami veszélyeket rejt a koszovói helyzetre nézve. Nem volt hajlandó nyíltan beszélni az európai uniós elképzelésekről, azaz Koszovó (egyoldalúan kikiáltott )függetlenségének elismeréséről és az 1800 fős EU-misszió kivezényléséről.
"Semmilyen kompromisszum nem született Koszovó státusát illetően, a Biztonsági Tanács mélyen megosztott ebben a kérdésben - mondta, majd hozzátette: - A politikai és biztonsági következményekre való tekintettel óvatosaknak kell lennünk."
Ban Ki Mun kijelentette, nem tud választ adni arra a kérdésre sem, hogy a Biztonsági Tanács 1244-es számú határozata megfelelő jogalapot képez-e az unió tervezett koszovói missziójához. Azt azonban többször is megismételte, hogy ENSZ-főtitkárként meg akarja óvni a térség békéjét és stabilitását. Hangsúlyozta, hogy megkülönböztetett figyelemmel követi a helyzet alakulását.
A szlovén kormányfő emlékeztetett arra, hogy milyen súlyos következményekkel járt a nemzetközi közösség megosztottsága tizenkét évvel ezelőtt, a boszniai háború idején. Rámutatott, hogy ugyanilyen viták dúltak jogi alapokról és felelősségről, eközben pedig emberek ezrei haltak meg, százezrek pedig menekülni kényszerültek. "Ésszel kell cselekednünk. Az Európai Unió képes missziót küldeni (Koszovóba), és az 1244-es határozat jogi alapot jelent, még ha nem is teljeset" - mondta.
Az 1244-es számú BT-határozat a NATO-t hatalmazta fel arra, hogy békefenntartó erőt vezényeljen az ENSZ-közigazgatás alá helyezett szerbiai tartomány stabilitásának és biztonságának szavatolására.
(MTI)
