„Miközben Hillary Clinton a Fehér Házat próbálja meghódítani, kevésbé ismert nőtársai egy másik, hagyományosan férfiak uralta területet igyekeznek elfoglalni: a barkácsboltot” – írja Kay Hymowitz konzervatív publicista a Wall Street Journal véleményrovatában.

A barkácsboltok régebben elsősorban a férfi vásárlókra koncentráltak. Ami nem meglepő, hiszen a barkácsolás szinte kizárólag a férfiak hobbija volt. Mostanában azonban egyre több nő is kalapácsot és villáskulcsot ragad. Egyre-másra nyílnak az új műfajra, a nőknek szánt szerszámokra szakosodó üzletek. A kanadai Tomboy Tools rózsaszín kollekciót dobott a piacra, benne rózsaszín kalapáccsal, fűrésszel és vízmértékkel. A Girlgear Industries rózsaszín szerszámtáskákkal jelent meg a piacon. Női barkácstanfolyamok indulnak, és megjelentek a nőket a szerelés alapjaival megismertető oktatófilmek. Sőt, már a cserkészlányokat is megtanítják rá, hogyan kábelezhetik újra a lámpát, és hogyan kell a csöpögő vécét megjavítani.

Mint a forradalmaknak általában, a rózsaszín kalapácsos forradalomnak is megvan a maga ideológiája. A nőket a szerszámok és gépek használatának rejtelmeibe bevezető Tool Girls szervezet szerint a barkácsolás nem öncél, hanem „a nagybetűs Női Egyenjogúságról szól”. „A célunk az, hogy a nők önállóbbá és magabiztosabbá váljanak – hirdeti a nők számára készített szerszámait a Barbara K. üzletlánc. – Mi, nők, nem is hinnénk, mi mindenre vagyunk képesek.”

A konzervatív publicista azonban nem gondolja, hogy a női egyenjogúságért folytatott harc újabb frontja nyílt meg. Arra semmi jel nem mutat ugyanis, hogy a nők a nehéz fizikai munkában is szeretnének a férfiakkal egyenlővé válni, és az építőiparban is ki akarnák egyenlíteni a nemek arányát.

A jelenség hátterében inkább az áll, hogy egyre több az egyedülálló nő, aki kénytelen a maga kezébe venni a ház körüli kisebb-nagyobb javítási munkákat. Míg a nőtlen férfiak ritkán vesznek ingatlant, a szingli nők szeretnek a saját lakásukban élni. 2006-ban az Amerikában értékesített ingatlanok 22 százalékát egyedülálló nők vásárolták meg.

„Nemrég a női házimunka még a takarításra, a varrásra, a főzésre és a kézimunkára korlátozódott. A tűzjelző készülék felszerelése és a gardróbszekrény beszabása a hagyományos női házimunkák kiterjesztése. Úgy látszik, a nőket ki lehet ugyan mozdítani a konyhából, de a fészeképítésről nem szoknak le. A nők tényleg szép otthont szeretnének, de arra is vágynak, hogy egy férfival megoszthassák. Az önállóság nem minden.”