Nem mindig képes a bíróságok működésével kapcsolatos problémák megoldására az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) - állítja Fleck Zoltán jogszociológus. Az 1997-es igazságszolgáltatási reform tapasztalatait az MTA megbízásából háromfős kutatócsoport igyekszik számba venni, és eddigi eredményeikről a napokban a Pallas Páholyban számoltak be. Várhatóan a jövő hónapban a teljes kutatási anyagot nyilvánosságra hozzák.

A rendszer komoly hibájára figyelmeztet, hogy az OIT, mint a bíróságok igazgatásáért felelős szerv a létrehozása óta eltelt tíz év alatt ellentmondásos eredményeket ért el - hangsúlyozta Fleck. A peres ügyek száma 1997-ben négyszázezer volt, 2006-ban pedig 384 ezer, miközben hatszáz új bírói státust hoztak létre. Ennek ellenére alig csökkent az egy éven túl húzódó perek száma, és az ügyek nyolc százaléka még mindig két évnél tovább tart. A jogszociológus szerint ez azt mutatja, hogy a hatékonyság legalábbis nem javult. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a bírák terhelése sem egyforma: negyventől kétszázig szóródik az egy kézben levő peres akták száma. Előfordul tehát, hogy ugyanazért a pénzért egyes bírák ötször annyit dolgoznak, mint szerencsésebb társaik.

Az ítélkezés anomáliáira figyelmeztet, hogy még a Legfelsőbb Bíróság (LB) is hozott nyilvánvalóan jogszabályellenes döntést - ezt konkrét ügyek elemzése után Bencze Mátyás, a Debreceni Egyetem docense állapította meg. Valaki hamis jövedelemigazolással vett fel bankkölcsönt, amit visszafizetett, ennek ellenére nemcsak okirat-hamisítás, hanem csalás miatt is elmarasztalták. Az indok: a bankot a kölcsön összegével egyező kár érte. Bencze szerint ez elég abszurd értelmezése a Btk.-nak. De hozott az LB hasonló ügyekben egymással ellentétes ítéletet is. Egyszer kimondták ugyanis, hogy polgári perben a titokban rögzített beszélgetés nem használható bizonyítékként, míg egy másik esetben úgy vélték, az ilyen hangfelvétel igenis felhasználható.

A bíróságok függetlenségének megteremtése Hack Péter büntetőjogász szerint ma is vállalható törekvés. Ő egykor politikusként maga is részese volt a reform előkészítésének. Ma azonban úgy látja, hogy a törvények és az azóta kialakult gyakorlat nem teremtenek egyensúlyt a függetlenség és a számonkérhetőség között. Szerinte mára a függetlenség olyan paravánná vált, amely elleplezi a bíróságokon zajló folyamatokat. Maga egyébként elsősorban büntetőeljárási kérdéseket vizsgált, és megállapította: a rendszer a bírák és az ügyészek szándékai szerint alakult. Vagyis az eljárási jogban alig vannak a hatóságokra kötelező határidők, az esetleges jogsértéseknek pedig nincs szankciója és felelőse sem. A szakmai lobbi tehát jól működött - véli Hack.

A kutatást bírósági körökben nem fogadták különösebb lelkesedéssel, ezt mutatja, hogy az egyik vizsgálódási irányról le kellett mondani. Halmai Gábor alkotmányjogász azt elemezte volna, hogy az ítéletekben miként érvényesülnek az alkotmányos jogok, ám az elemzéshez szükséges konkrét ügyekbe nem kapott betekintési jogot.

Flecket pedig a napokban feljelentették. A jogszociológus a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság működési zavarait elemezte, és erről a HVG-ben cikk jelent meg. A rendelkezésére álló adatok szerint a megyében korábban hatalmas hátralék halmozódott fel, ezért ügyek sora évült el, aktákat veszítettek el, sőt pénzügyi szabálytalanságok is voltak, ám érdemi cáfolat helyett személyiségi jogi pert kezdeményeznek a kutató ellen. Az ok: megkérdőjelezte ez elnök vezetői alkalmasságát. Emellett felvetődik az is, hogy titoksértést követett el, és emiatt feljelentést tettek. Az pedig komoly alkotmányossági kérdés - áll a bíróság szóvivőjének közleményében -, hogy az igazságügy-miniszter valóban el kívánta-e távolítani a bírósági vezetőt.

A közpénzekből működő bíróságok működését érintő közérdekű adatokat vizsgált, minősített iratokhoz pedig nem jutott, ezért titoksértés bizonyosan nincs - szögezi le Fleck, hozzátéve: a tanulmányában szereplő minden megállapítását dokumentálni tudja. Azt szintén bizonyítani tudja, hogy az igazságügyi tárcánál felvetődött: a miniszter kezdeményezzen intézkedéseket a működési zavarokkal küzdő bíróság vezetője ellen, amit OIT-tagként meg is tehetett volna - ám erre nem került sor. Fleck egyébként sajnálatosnak tartja, ha az OIT-től kapott adatok nyilvánosságra hozatala rossz fényt vet a bíróságokra, ám erről nem a kutatók tehetnek.