Hazai "törpék" támadtak az amerikai szoftveróriásra
Megtámadják a Miniszterelnöki Hivatal felhívásában megjelent, 25 milliárd forint értékű közbeszerzés kiírását azok a nyílt forráskódon alapuló szoftvertermékeket forgalmazó cégek, amelyek szerint a kiírás "kifejezetten egy amerikai informatikai cég monopolhelyzetének megszilárdítását célozza meg a következő évekre a közigazgatásban és a közoktatásban".
A három cég (Open SKM, ULX, Multiráció) közös sajtótájékoztatón jelentette be: szerintük a monopolhelyzetben lévő Microsoft állami támogatása évente 20-30 milliárd forint többletterhet ró a költségvetésre, a napokban megjelent kiírás pedig szűkíti az ország informatikai lehetőségeit, hátrányos helyzetbe hozza a nyílt szoftvertermékek hazai képviselőit és ellentétes az EU alapelveivel, ajánlásaival. A három cég kérdéseket intéz az ajánlattevőhöz, hogy bebizonyosodjon: a kiírás kifejezetten egy gyártó érdekeinek felel meg.
Az előzményekhez tartozik, hogy az államigazgatásban, valamint az oktatási intézményekben használt gépparkra szinte kizárólag Microsoft-termékeket vesz az állam, nemrég pedig a kormány egyesítette az oktatási és a közintézményi célú szoftverbeszerzéseket. A januári közbeszerzést "Microsoft, vagy azzal egyenértékű licenckonstrukciókra" írták ki, hangsúlyozva, hogy "a Microsoft megnevezés használata csak a tárgy jellegének egyértelmű és közérthető meghatározása érdekében történt".
- Vajon melyik szoftver tekinthető egyenértékűnek a Microsoftéval? - kérdi Kürti László, az Open SKM vezetője, hozzátéve, sérelmezik, hogy a pályázat nevesíti a Windows Vistát, miközben például a brit informatikai kormányügynökség sem ajánlotta az új operációs rendszert a brit kormánynak, mondván: annak stabilitása még nem bizonyított. Emlékeztetett viszont arra, hogy az EU 2002 óta ajánlja a nyílt szabványok használatát a tagállamok intézményeinek, és számos alkalommal lépett fel a tisztességtelen verseny megakadályozása érdekében multinacionális vállalatok, köztük több alkalommal a Microsoft ellen is. Ennek hatására, egyre több tagállam - Horvátország, Lengyelország, Franciaország és Hollandia - a teljes állami szoftverparkot nyílt forráskódú alkalmazásokra cserélte. (A nyílt forráskódú szoftverek olcsóbbak és szabadon fejleszthetők, miután a programozásuk és a forráskódjuk nyilvános.)
- Az informatika "autópályáin" jelenleg egyetlen gyártó írja a "KRESZ"-t, és "minden más gyártmányú autóval" csak földutakon lehet közlekedni - így jellemezte a jelenlegi helyzetet Szentiványi Gábor, az ULX ügyvezetője. - Ez ördögi kört teremt - tette hozzá -, hiszen végtelen ciklusban hosszabbíthatják meg a beszerzett Microsoft-licenceket.
A három cég azt szeretné megtudni a kiírótól, vajon a pályázati dokumentáció részét képező szerződésminták miért vannak előre kitöltve a Microsoft termékeire, és miért csak a már meglévő licencek újbóli beszerzését támogatja a kiírás. Ha gyanújukat a válaszok megerősítik, panasszal fordulnak a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, szükség esetén a versenyhivatalhoz, illetve az EU illetékeseihez.
A állami piac legalábbis részleges felszabadításáról információnk szerint már megkezdődtek az előkészületek a gazdasági tárcánál, de úgy tudjuk, legfeljebb a piac tíz százalékára engednék be a "nyíltakat", akikkel a gazdasági tárca vezetői a jövő héten tárgyalnak. Azt a "kishalak" is elismerik, hogy lobbierejük Bill Gatesének a közelébe sem ér (az MS-vezér legutóbb például, mielőtt felszólalt volna a davosi világgazdasági csúcstalálkozón, európai kormányzati vezetők számára Berlinben tartott fórumot - itt egyébként dicsérte Magyarországot az informatikai oktatás területén elért "kiemelkedően gyors fejlődésért", ami mellesleg épp az MS által megnyert állami tendereknek köszönhető). Ettől függetlenül a hazai kis cégek nem látják reménytelennek a küzdelmet, még ha a piacnyitás kormányon belüli támogatottsága nem is nevezhető elsöprőnek. Mindenesetre Kóka János, akit egy sajtótájékoztatón kérdeztünk a piac felszabadíthatóságáról, pártja nevében támogatásáról biztosította a nyílt forráskódú szoftvercégek kezdeményezését - a kormányon belül is.
- Egy szoftveróriás monopóliumának fenntartása árt az országnak - jelentette ki lapunknak a volt gazdasági miniszter, a kormány kötelességének nevezve, hogy a versenyt erősítő, ne pedig azt gátló lépéseket támogasson. Ez olyan közbeszerzési gyakorlatot is jelent, amely nemcsak választ ad a nyílt forráskódú szoftverek terjedésére, hanem támogatja is e folyamatot - tette hozzá. - Ha szükséges, akár a futó közbeszerzés gyakorlatának megváltoztatását is támogatni fogjuk, bár erről jelenleg vita folyik, a kiíró szerint ugyanis a megjelent pályázat nem korlátozza a versenyt - jegyezte meg az SZDSZ elnöke.