Elképzelhető ugyanakkor, hogy a miniszterek határoznak egy szűkebb körű, ideiglenes megállapodás aláírásáról, hogy pozitív üzenetet küldjenek Szerbiának az uniós integráció folytatódásáról az elnökválasztás második, február 3-i fordulója előtt. Hasonló okokból a koszovói küldetésről várhatóan csak a voksolás után születik formális határozat.

Az EU-tagországok jelenleg meglehetősen megosztottak abban, hogyan próbálják mérsékelni a Koszovó függetlenségének szinte már bizonyos kinyilvánítása után várható feszültséget. A tagállamok többsége - így korábbi közlések szerint Magyarország is - azt szeretné, ha az unió a kézjeggyel már ellátott társulási szerződés aláírásával bizonyítaná, töretlenül támogatja Szerbiát, és Belgrád integrációs folyamatának végén a teljes jogú tagság áll. Az országok egy kicsiny csoportja ugyanakkor továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a szerződést ne írják alá addig, ameddig a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék nem minősíti teljes körűnek Belgrád együttműködését.

A most szóba került ideiglenes megállapodás kereskedelmi és gazdasági együttműködési kérdésekre vonatkozna, és eredetileg részét képezi a stabilizációs és társulási szerződésnek. A kétoldalú kooperáció olyan területeit szabályozná ugyanakkor, amelyek ellen a háborús bűnösök felkutatását és kiadását sürgető tagállamok sem emelnek kifogást.

Ami a koszovói missziót illeti, annak elindításáról az EU-tagországok állam- és kormányfői decemberben lényegében már határoztak. A külügyminiszterek feladata, hogy megállapodjanak a művelet jogi és gyakorlati részleteiben. Erre azonban most aligha kerül sor, mivel a szerb vezetés azt jelezte, hogy egy ilyen lépést jelenlegi érdekei és a társulási szerződés ellen hatónak találna.

Ami a függetlenségét alighanem heteken belül kinyilvánító Koszovó elismerését illeti, az uniós tagállamok között továbbra sincs teljes egység. Négy-öt tagország továbbra sem tartja elfogadhatónak az egyoldalú kikiáltás támogatását, míg a többi tagállam azt szeretné, ha az EU egységesen lépne fel a kérdésben annak ellenére is, hogy mint intézménynek nem kell hivatalosan elismernie Koszovót.

Az elmúlt két napban Brüsszelben folytatott tárgyalásokat Hasim Thaqi koszovói miniszterelnök, aki egyfelől megerősítette, hogy a függetlenség deklarálása küszöbön áll, másfelől hangoztatta, hogy az ügyben egyeztetéseket végez uniós és amerikai partnereivel.

Az EU részéről mindazonáltal a tárgyalás két napja alatt hivatalos érdemi nyilatkozat nem hangzott el, igazán még az egyeztetés tényét sem ismerték el. Egy szóvivő csupán annyit közölt hivatalosan, hogy kényes témákról van szó, amelyek további tárgyalásokat igényelnek.

Thaqi pénteken a NATO-ban is egyeztetett. A szövetségből hivatalosan szintén senki nem nyilatkozott érdemben, és a megbeszélésről csak annyi szivárgott ki, hogy annak középpontjában a tartomány és lakóinak biztonsága állt. A NATO jelentős erővel van jelen a főleg albánok, illetve kisebb részben szerbek lakta Koszovóban, és már jelezte, hogy maga is felkészült minden lehetséges forgatókönyvre.

A koszovói vezető állítólag arról biztosította szövetségi tárgyalópartnereit, hogy Pristina nem feledkezik meg a kisebbségek érdekeinek és biztonságának garantálásáról.Albánia elsőként ismerné el Koszovót

Albániának nagy vágya, hogy elsőként ismerje el Koszovó függetlenségét, de tudja, milyen érzékeny kérdésről van szó, s ezért megelégszik azzal, hogy az önállóságot követelő dél-szerbiai tartományt elsőként elismerők között legyen - jelentette ki pénteken Pristinában Bamir Topi albán államfő.

Az elnök háromnapos hivatalos látogatásra érkezett Koszovóba, s útja első napján Joachim Rückerrel, az ENSZ-közigazgatás, az UNMIK vezetőjével, valamint Fatmir Sejdiu elnökkel tárgyalt, s felszólalt a pristinai parlamentben.

A Rückerrel folytatott tárgyalás témája volt többek között az, hogy miként lehet kivédeni egy Koszovó elleni, válaszul a függetlenség egyoldalú kikiáltására esetleg életbe lépő szerb embargót. Rücker, aki már többször egyértelmű tanújelét adta az albánok iránti elkötelezettségének, úgy vélte, hogy az embargónak nem lenne különösebb hatása, mivel nemzetközi összefogással, az EU-tól származó támogatással ellensúlyozni lehet.

Fatmir Sejdiu elnök - megismételve önmaga és más koszovói albán vezetők korábban tett nyilatkozatait - közölte Bamir Topival, hogy a tartomány függetlenségének kikiáltása nagyon rövid időn belül bekövetkezik, már csak napok kérdése.

Az albán államfő a pristinai parlamentben elmondott beszédében úgy vélte, hogy Koszovó függetlensége hozzájárul a nyugat-balkáni térség stabilitásához, s a tartomány Szerbiától való elszakadása felerősíti a szerb integrációs törekvéseket. Topi szerint Koszovónak megvan a képessége arra, hogy önálló állammá váljon, s akként is működjön. (MTI)