Ám a hálózat megbomlott az októberi rendkívüli ukrán parlamenti választásokkal.
Az ukrán narancsos szövetség élén Julia Timosenko kormányfővé előlépve az előző kormány alatt kialakított séma felszámolását követelte, mondván: a Türkmenisztánból Oroszországon át Ukrajnába szállított földgáz biztosítására az orosz Gazprom és az ukrán Ukrgas-Energo közé iktatott RosUkrEnergo (RUE) csupán arra szolgál, hogy a bezsebelt haszon az előző kormányhoz közel álló üzleti körökhöz jusson. (A svájci bejegyzésű RUE 50 százaléka a Gazpromé, másik fele mögött Mogiljevicset sejtik, a 45 százalékot birtokló Dmitrij Firtas és az ötszázalékos pakettel rendelkező Ivan Furszin révén.) Timosenko javaslatára a Gazprom még tavaly decemberben jelezte: a jövőben nem ragaszkodik a RUE szolgáltatásaihoz.

A távozó Viktor Janukovics kormánya az utolsó pillanatban meglepően gyorsan megállapodott a Gazprommal a jövő évi gázárakról is, amelyek szerint Ukrajna az eddigi 135 helyett 179,5 dollárt fizet ezer köbméterenként, noha az összeget a kormány korábban katasztrofálisnak tartotta. (Ez viszont növelte a RUE közvetítői hasznát.) Meglepően gyorsan elismerte az ügyvivő kormány a Gazpromnál felhalmozódott 1,3 milliárd dolláros adósságot is.

Kérdés azonban, hogyan kerül a képbe az Egyesült Államokban is körözött, Nagy-Britanniából örökre kitiltott Mogiljevics – jelenlegi papírjai szerint Snajder –, akit pénzmosással, kábítószer- és fegyverkereskedelemmel, valamint a prágai és budapesti prostitúciós hálózat irányításával gyanúsítanak. (Mogiljevics újabb és újabb házasságaikor feleségei nevét vette fel, így legalább 17 néven tartják számon a kijevi születésű, Lvovban közgazdasági egyetemet végzett férfit.)

A magyar, ukrán, izraeli, amerikai, orosz állampolgársággal rendelkező 61 – más adatok szerint 63 éves – „Szeva” több szálon is kötődik Magyarországhoz: ott élt az 1990-es években, és az ott bejegyzett cégeivel alakította ki azt a pénzmosó hálózatot, amelyen a gyanú szerint több milliárd dollár folyt keresztül. Ezzel párhuzamosan Kanadában az általa létrehozott YBM Magnex segítségével a hozzá tartozó Bank of New Yorkon keresztül 1998–99-ben tízmilliárd dollárt mosott tisztára.

Bár Firtas tagadja, hogy Mogiljevics érdekelt lenne a RUE-ben, tény, hogy korábban közvetlenül az ő irányítása alatt jutott Ukrajnába földgáz Közép-Ázsiából. Ezt Mogiljevics az általa Magyarországon alapított Eural Trans Gas színeiben bonyolította le a most állítólag ötmilliárd dollárt érő RUE felbukkanásáig.

Az orosz hatóságok egyelőre azonban nem földgázról, hanem illatszerekről beszélnek: Mogiljeviccsel együtt ugyanis – félszáz kommandóst bevetve – letartóztatták Vlagyimir Nyekraszovot, az ország második legnagyobb kozmetikai áruházláncának tulajdonosát is. Őt 50 millió rubeles (1 rubel kb. 7 forint) adócsalással vádolják, bár a sajtó szerint ez csak arra szolgál, hogy felfedjék a Nyekraszov és Mogiljevics közötti kapcsolatot, sokan ugyanis az utóbbit sejtik az Arbat Presztizs tulajdonosa mögött. A cég hivatalosan 346 millió dollár, becslések szerint azonban akár 2,3 milliárd dollár forgalmat bonyolíthatott le tavaly.

Hogy Nyekraszov nem önálló tulajdonosa a cégnek, azt egy pénzmosási ügylet alapján gyanítják. Ennek keretében a vállalkozó 2004-ben cége 40 százalékát eladta a Trojka Dialog nevű cégnek, majd tavaly 400 millió dollárért visszavette. A gyanú szerint az ügyletben valódi pénzmozgás nem volt. Nyekraszov mind az adócsalást, mind a Mogiljeviccsel fenntartott üzleti kapcsolatot tagadja. Mogiljevics ügyvédje elismerte, hogy védencét az FBI is körözi, azonban felhívta a figyelmet, hogy egyetlen országban sem hoztak ellene ítéletet. Mogiljevics letartóztatása után ártatlanságát hangoztatta.

Mogiljevics a Nap-kelte műsorában 1999. júniusában