Vízdíj: szót kér a védelem
Pert indít a főváros ellen Derce Tamás, Újpest polgármestere a Fővárosi Vízművek Zrt. és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 1997-es privatizációs szerződéseinek nyilvánosságra hozatala érdekében - tájékoztatta lapunkat a politikus. Elmondta, Hagyó Miklós városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes többszöri kérése ellenére sem adta ki a szóban forgó kontraktusokat, mondván, ahhoz az üzleti partnerek, azaz a külföldi befektetők hozzájárulása is szükséges. Derce sérelmezi, hogy évről évre infláció fölötti víz- és csatornadíjemelést kell elszenvednie a lakosságnak, az önkormányzati közintézményeknek, a kerületeknek, így Újpestnek is. Ez éves szinten jelentős többletkiadást jelent, esetleg indokolatlanul. Elérkezett tehát az idő, hogy a díjfizetők megtudják: miért, és mire kell ennyit fizetniük - jelentette ki Derce.
A polgármester információi szerint a főváros annak idején meghatározott mértékű fix nyereséget garantált a befektetőknek úgy, hogy ha kell, a hiányzó összeget Budapest költségvetéséből pótolják. Épp ezért a szerződésekben azt is kikötötték, hogy a szolgáltatások tarifáit minden évben emelni kell, még akkor is, ha az üzemeltetési költségek ezt nem indokolják. Derce szerint az elmúlt tíz évben már számos találgatás és információ látott napvilágot a bonyolult és sokat vitatott tarifaképleteket, busás menedzsmentdíjakat és osztalékokat rögzítő szerződések tartalmáról. A privatizáció valós részleteit azonban olyannyira homály fedi, hogy a szerződések teljes szövegét a város vezetői még a közgyűlési képviselőkkel sem ismertették meg. Újpest szerint mivel közérdekű adatokról van szó, a fővárosnak nyilvánossá kell tennie a magánosítás minden részletét. A Fővárosi Bíróságtól ennek kikényszerítését remélik.
A főváros nem utasította el az újpesti kérést, ugyanakkor illetékes vezetői arról tájékoztatták a polgármestert, hogy a szerződések olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek miatt csak akkor adhatók ki, ha ahhoz valamennyi szerződő fél hozzájárul - tudtuk meg Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes sajtóirodájától. Derce Tamással azt is tudatták, hogy a főváros tapasztalatai alapján a külföldi befektetők eddig egyik társaság esetében sem járultak hozzá a kontraktusok közzétételéhez. A főváros nem szeretne szerződést szegni, ám ha Derce Tamás beszerzi a külföldi befektetők írásos beleegyezését, Budapest önkormányzata természetesen nyilvánosságra hozza a megállapodásokat.
Mint arról egyébként már beszámoltunk, tavaly ősszel maratoninak ígérkező tárgyalássorozat kezdődött a főváros és a vízművek befektetői között, újraírandó a szindikátusi szerződést. Így nem kizárt, hogy a jövőben Budapest is több milliárd forintos osztalékot zsebelhet be a társaságtól, melyben 75 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, ám cserébe a 17,5 milliárdos vételárért teljes egészében lemondott a menedzsmentjogokról. Egyik koalíciós informátorunk szerint a magánosításkor Budapest "a jelen érdekében lemondott a jövőről is, akkoriban nem az osztalék volt a fő kérdés, hanem az azonnali, egyösszegű bevétel. Ez pedig nagyjából eltűnt a feneketlen kalapban."
