A BBC által fölkeresett intézmények egyikében már a folyosóról halk nyöszörgés hallatszik. Az egyik szobába lépve négy, úgynevezett hálós ágyba zárt, halmozottan sérült gyermekkel szembesül a stáb. Az egyik kamasz magába roskadva kuporog a matracon, míg egy kisebb csak vergődik a rácsok mögött. Gondozójuk a rácsokon átnyúlva érinti csak őket. "Mintha csak az állatkertben lennénk" - írja kommentárjában a BBC riportere. A stáb tagjai nyolc gyermekintézményből ötben találkoztak hasonlóan embertelen állapotokkal. Egy a német határ közelében fekvő intézményben például olyan fiút találtak, aki immár tizenkét éve rácsok mögött tölti mindennapjait.

Csehországban és Szlovákiában a mai napig engedélyezett a sűrűn szőtt hálóval, vagy rácsokkal szegélyezett, úgynevezett hálós ágyak használata a pszichiátriai intézményekben. A szociális és gyermekintézményekben azonban már egy éve tiltott a használatuk. A BBC riportjában megszólaló Mental Disability Advocacy Center (MDAC) információi szerint a törvény hatálybalépése óta semmi sem történt Csehországban. - Két évvel ezelőtt még hatszázötven hálós ágyat találtunk a cseh szociális intézményekben - mondja Fiala János, az MDAC magyarországi szervezetének szakértője.

Az intézmények általában az ön- és közveszélyes agresszió megfékezésével magyarázzák a kényszerintézkedések használatát. Az érdekvédelmi szervezet tapasztalatai szerint azonban sokkal inkább a kényelmi szempontok dominálnak. A zsúfolásig megtelt intézményekben a személyzet hiánya és felkészületlensége vezet efféle megoldásokhoz.

A halmozottan sérült gyerekek sokkal több törődést igényelnek. - Sír a gyerek, így legegyszerűbb berakni egy hálós ágyba. Addig sem kell vele foglalkozni - hoz fel egy jellemző példát az érdekvédő.

A gyermekek egy ideig küzdenek a helyzet ellen, szabadulni akarnak, rázzák a rácsot. Pár nap után azonban feladják a harcot, apátiába zuhannak. Visszafejlődnek: szellemileg leépülnek, beszélni és járni is elfelejtenek.

A hálós ágyak használata az egykori Monarchia területén terjedt el. Használatuk az óriásintézmények megalakulásával terjedt el igazán.

- Az értelmileg- és halmozottan sérült embereket rendszeresen zárták hálós ágyakba - emlékszik vissza az egykori magyar állapotokra Gyene Piroska, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) vezetője. Végül hazai és nemzetközi érdekvédelmi szervezetek nyomására, 2004-ben tiltották be a használatukat.

Csehország és Szlovákia kivételével ma már sehol Európában nem engedélyezett a hálós ágyak használata. Az ENSZ kínzás elleni -, valamint az emberi jogok európai egyezménye egyértelműen tiltja ezek használatát.

- Nem is olyan rég még éhenhaltak és agyonfagytak egy romániai szociális otthon gondozottai. Bulgáriában pedig az általánosan elterjedt fizikai erőszak mellett még mindig találni olyan otthont, ahol állatólban tartják a sérült embereket - sorolja a legkirívóbb példákat Fiala János. Ám Nyugat-Európa intézményeinek is van miért szégyenkezniük. Hollandiában leginkább izolációs szobákban különítik el a nehezen kezelhető betegeket, míg a skandináv országokban a lekötözést használják. Általánosan bevett gyakorlat pedig az úgynevezett kémiai kényszerzubbony. - Már reggel begyógyszerezik az embereket, mondván, leszedálva legalább nyugton vannak - osztja meg tapasztalatait az MDAC szakembere.

- Sokat változott a helyzet itthon - összegez Gyene Piroska, majd hozzáteszi: a nemzetközi nyomásra meghozott tilalmi intézkedések nem pótolják
a szemléletváltozást. - A változás szele csak lassan éri el a vidéki, elhagyatott intézményeket. A gondozottak továbbra is kiszolgáltatottan élik napjaikat.