Orosz József: Radoszáv úr, hol tévedtek a sajtómunkások a legnagyobbat?
Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatóhelyettese: Az életkorában. 11 éves a gyerek, nem 12. Komoly vitát gerjesztett, hogy 12 évre vigyék le a büntethetőségi korhatárt, de szerintem a legnagyobb és legártalmasabb tévedés abban volt, hogy ez a rendkívül alulszocializált gyerek megerősítést kapott a médiától. Felvételek készültek róla, nyilvánosságra kerültek és folyamatosan mentek a médiában, amely nem hogy esélyt teremtett volna a kollegák számára akár itthon, akár Erdélyben arra, hogy az ő reszocializációját megkezdjék, hanem tovább erősítették őt azon az úton, amin – úgy látszik – tovább halad most is.

Orosz József: Borboly úr, azt olvasni, hogy a hazai sajtó bizonyos része szinte megzsarolta az önök gyermekvédelmét, ha nem adják elő azonnal a gyereket, akkor megírják a romániai gyermekvédelméről a lesújtó véleményt. Így történt?

Borboly Csaba, a Hargita megyei Közgyűlés alelnöke: Ahogy néztem a tegnapi híradókat, akkor gondolom, hogy sokaknak ez jó bevételt hozott. Csíkszeredában láttam az este a magyarországi híradókban, hogy az arcát eltakaratlanul mutatták olyan kommentárral, hogy Csíkszeredába hozták a javítóintézetbe. Ebben az országban nincsenek javítóintézetek. Azt hiszem, fel lett fújva a dolog, és nem a gyerek érdekei lettek előtérbe helyezve, hanem most megint van valaki Erdélyből, aki miatt mi csúnyák vagyunk.

Orosz József: Az ombudsman egy nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a médiaszenzáció mögött valójában egy 12 éves kiszolgáltatott gyermekről van szó, akinek leginkább törődésre és nevelésre, nem pedig további megbélyegzésre, megvetésre, és társadalmi kirekesztésre van szüksége. Amikor a gyermeknek elhelyezést próbáltak találni, egyáltalán megtalálni őt, majd aztán megoldást találni arra a sorsra, ami nála a mélyszegénységből indult, a sajtó akadályozta vagy segítette önöket a munkájukban, tudtak-e normálisan dolgozni?

Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatóhelyettese: Abszolút nem tudtunk dolgozni. Ez azért szomorú, mert minden ilyen esetben azt a látszatot kelti az ilyen felfokozott állapot és sajtónyilvánosság, mintha egyetlen vétkest lehetne megjelölni, aki miatt ez a helyzet előállt, és hogy egyetlenegy megoldás létezik, azaz szállítsuk le a büntethetőség korhatárát. Holott összességében ez egy rendkívül komplex probléma. Valóban a mélyszegénység lehet az egyik oka annak, hogy ez a gyerek ilyen mértékig alulszocializált. Ennél sokkal összetettebb kérdéssel állunk szembe. Nem véletlen, hogy az egész világon ezzel a problémával, a fiatalkorúak, a gyerekkorúak bűnelkövetésével nem tudnak igazából egy irányba mutató jó megoldást találni, hanem keresik a komplex választ, de minden ilyen esetben az okokat kellene először megtalálnunk, és a sajtó most elérte, hogy egy ilyen tüneti kezelést óhajt az ország. Nagyon csúnyát mondok, mert én is már ingerült vagyok időnként – nem önre és nem erre a műsorra, hiszen itt nem ez zajlik –, hogy vért akar inni a nép, és történetesen most ezt a szegény kisfiút találtuk meg, aki nagyon csúnya dolgot csinált – jóllehet értem azokat, akiket baj és kár ért –, de nem őrajta, nem is feltétlenül a gyerekvédőkön idehaza és odaát kell elverni a port, hanem bele kell néznünk a tükörbe, hogy milyen komplex megoldásokat és válaszokat tudunk erre a problémára adni.

Borboly Csaba, a Hargita megyei Közgyűlés alelnöke: A kollégák sokat panaszkodtak. Pont az adás előtt hívtam fel egy párat, hogy zaklatják-e őket. Világos törvények vannak, 14 év alatt nem lehet sehol sem bezárni egy gyereket, sem itt, sem Magyarországon. Ha jól tudom, Budapesten is olyan otthonba vitték őt, ahol gyerekenként van felügyelő, ám onnan is megszökött. Itt focizás közben szökött meg. Az a tanulság számunkra, ha sikerül a gyereket újból visszakapnunk, akkor valószínűleg még több nevelőszülő kell, még jobban próbáljuk foglalkoztatni. Romániában országos körözés van ellene, reméljük, mielőbb visszakerül Csíkszeredába.

Orosz József: Önök tudták például, hogy a gyermek szülei egy hat négyzetméteres putriban laknak?

Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatóhelyettese: Nem, nem, nem tudtuk. De sejthető volt, tehát azt azért nem mondanánk, hogy nagyon meglepett bennünket.

Orosz József: Tehát hat négyzetméter:  három lépés balra, két lépés jobbra. Nem több, nem négy, nem öt, hanem három lépés balra, kettő lépés jobbra. Talán furcsán hangzik, lehet, hogy élete „legszebb” napjait töltött a Blaha Lujza téren, majd a körülötte felkavarodott botrány napjaiban? Jóllehet nem elfelejtendő, hogy ez a 11-12 éves gyermek súlyos bűncselekményt követett el.

Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatóhelyettese: Ez egészen biztos így van, hogy jobb körülmények közé került. Vélhetően azért is nehéz dolga lesz a kollegáknak, mert nem valószínű, hogy vissza akar oda menni. Az ő világlátottsága, a megszerzett javak tudata – jóllehet nem tudja azok értékét –, rendkívül nehéz helyzetet teremt. Az alulszocializáltsága miatt szerintem senkinek, sem a szüleinek, a szakemberek közül sem senkinek nincs olyan „szeretet kapcsolata”, ami mentén elindítható lenne az ő szocializációja. Ez lesz a legeslegnehezebb történet az ő ügyében.

Orosz József: A kormány szerdai ülése után a kormányszóvivő úgy fogalmazott, hogy ezt az ügyet már sokkal korábban meg lehetett volna oldani és lezárni, amennyiben a hatóságok, így tehát a bűnüldöző hatóság a rendőrség, valamint a gyermekvédelem hatékonyabban együttműködik. Ezt azt jelenti a külső szemlélőnek, mintha nem lenne folyamatos és napi kapcsolat a bűnüldöző hatóság és a gyermekvédelem között? Mintha ez a 12 éves gyermek ébresztette volna önöket téli álmukból?

Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatóhelyettese: A konkrét ügy kapcsán nem kommentálnám az elhangzottakat, ám a rendőrökkel, azokkal a kerületi kapitányságokkal és kapitányokkal, ahol a mi gyerekintézményeink vannak, naprakész kapcsolatban vagyunk. Ha egy ilyen korú gyerek távozik engedély nélkül az intézményből, a körözését azonnal kiadjuk fotóval, folyamatosan kapcsolatban vagyunk. Azzal a kapitánysággal pedig kifejezetten jó és naprakész a kapcsolatunk, ahol ez a gyerek volt. Személy szerinti jó kapcsolatban vagyunk a kollegákkal. Ismerjük egymást. Tudjuk, hogy a legtöbb esetben hol kell a gyerekeket keresni, mint ezt a kisfiút is. Azokon a helyeken bukkant fel, ahol általában az szökött gyerekek vannak, mindig megtalálták és visszahozták a kollegáinkkal közösen. Én ezt az együttműködést csak megerősíteni tudom, annak a hiányát meg nem értem.

Orosz József: Országos körözést adtak ki a gyermek ellen Romániában. Ha elfogják őt, mi történik vele?

Borboly Csaba, a Hargita megyei Közgyűlés alelnöke: Hargita megyében mintegy 1700 gyerek van a rendszerünkben. Nincsenek külön intézményeink, hanem családi elhelyező központok vannak, és ilyenbe fog visszakerülni. Nyilvánvalóan nagyobb felügyelet alá kerül azzal, hogy jobban kell vele foglalkozni. A kollégáim ilyen helyzettel még nem találkoztak. Nagyon sok szörnyű szociális eset van, ahogy Magyarországon is.

Orosz József: Sokan azt gondolják a nagyszájú gyerekeikkel a családban szerzett tapasztalataik alapján is, hogy egy 12-13 éves gyerek már úgyszólván kész felnőtt, de legalábbis egy „kis” felnőtt. Ha rabol, ha verekszik, akkor ugyanúgy gondolkodik, mint a „felnőtt” gengszterek. Egy gyerekekkel foglalkozó szakember mire figyelmeztetné az „elvetemült kis gengszterekről” beszélő laikusokat?

Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatóhelyettese: Elsősorban arra, hogy gyerekekről van szó. Ha a gyerek ilyen cselekményt követ el, ennek jelzésértéke van. Ha gyerekvédelmi szakembereket tanítana az ember, akkor azt mondaná, hogy tessék erre odafigyelni, mert ez egy segélykiáltás. Tudom, furcsán hangzik, hogy ilyen szélsőséges cselekményt segélykiáltásként fogalmazunk meg, pedig erről van szó. Ugyanis ez a gyerek egyáltalán nem tud semmit az együttélés szabályairól, nem volt gyerekkora, nem tudott végigmenni azon a fejlődési folyamaton, amin a mi gyerekeink, ha rendesen működik egy család, végigmennek. Igaz, ő 11-12 éves, ám mégis, egy 3-4 éves gyermek szocializáltsági és morális szintjével rendelkezik, ennek megfelelő módon próbálja a szükségleteit és igényeit kielégíteni. Míg egy 3-4 éves gyerek nem tud kést ragadni ahhoz, hogy a szükségleteit kielégítse, ő már képes erre. Ugyanúgy cselekszik és ugyanúgy működik, mint egy 3-4 éves gyerek és annyira is van tudatában a cselekményei súlyának.

Orosz József: Ha ennyire nem értené, hogy mit csinált, lehet, a szigorú büntetést, amit sokan követelnek ilyenkor, fel sem fogná?

Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatóhelyettese: Azt egyáltalán nem értené, és nem is vezethetne eredményre, hiszen meddig tartana ez, élete végéig? Vagy 18 éves koráig, és akkor mi fog történni? Tehát azt prejudikálni, hogy valaki majd újabb, hasonló cselekményt fog elkövetni anélkül, hogy bármit is tennénk annak érdekében, hogy az ő elmaradt szocializációját végrehajtsuk, az a legdrágább és a legostobább megoldás, ami létezik.

Orosz József: Ez a gyermek tudja, hogy bűncselekményt követett el?

Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatóhelyettese: Itt kezdődik a baj. Nem tudja, hogy ez bűncselekmény. Az erkölcsi, morális és a szocializáltsági szintje felel meg egy háromévesének, és ezért nincs is  tudatában a bűnnek. Nem is tudja, hogy ezt a társadalom nem fogadja el és hogy ez nem a elfogadott módja annak, hogy az ember az érdekét érvényesítse. Ez az alapprobléma.

Orosz József: Borboly úr, önöknél a gyermekvédelem, vagy a hatóságok, vagy akár ön személy szerint, hogyan élné meg, ha ezt a gyermeket az országos körözésnek köszönhetően el is kapnák, majd ismét megszökne?

Borboly Csaba, a Hargita megyei Közgyűlés alelnöke: Minket a média nem tud nyomás alatt tartani sem ebben, se más témában. Személy szerint én kudarcként élem meg, élném meg, ha ismét elszökne, de remélem, hogy sikerül a gyereket visszaszereznünk, és remélem, hogy sikerül olyan foglalkozásokban részt vennie, ahol megtanulhatja azt, amit mások már a családjukban megtanultak.

Orosz József: Tudja-e például Borboly úr, hogy mi van a testvéreivel? Hiszen ez a család kéregetésből és kukázásból él ezen a 6 négyzetméteres putriban.

Borboly Csaba, a Hargita megyei Közgyűlés alelnöke: Ellenőrizzük ezt az információt is. A mi rendszerünk úgy működik, hogy akár a rendőrség, akár a szomszédok, akár a polgármester, bárki, aki felfedezi, hogy gond van egy családban, a gyerekek nincsenek jól ellátva, fáznak, éhesek, ütik, verik, vagy bármilyen más probléma van, akkor azon módon a bíróság gyorsított eljárással veszi át a gyerek fölötti gyámjogokat és adja át a megyei önkormányzatnak. Nem tudom tudok pontos választ adni a kérdésére.

Orosz József: Igazolja-e bármi, hogy akár Erdélyből, Romániából, a mélyszegénységből kitörni akaró ottani gyerekek nagy számban jelennek meg Magyarországon és bűnözők lesznek?

Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatóhelyettese: Ezt semmilyen statisztikával nem tudom megerősíteni. Nyilván időnként felbukkannak olyan családok, akik gyerekkel együtt érkeznek Magyarországra és közülük néhányan koldulnak, az ő számukat szerintem a gyerekvédők sem mernék megbecsülni. Hogy a rendőrségnek erre vonatkozóan, vagy az idegenrendészetnek kiutasítások kapcsán van-e adata, ezt nem tudom, ezt valószínűleg ők tudnák megmondani. Mi a gyerekvédelmi intézeten belül nem érzékelünk tendenciát.

Orosz József: Visszavágyhat valamelyik nagyvárosba, akár vissza Budapestre?

Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatóhelyettese: Visszavágyhat. Bocsánat, csúnyát fogok mondani, nem gondolom, hogy a Magyar Köztársaságra és annak biztonságára a legnagyobb veszélyt ez a 11 éves kisfiú jelentené. Azért is haragszom a sajtóra, mert a nagyfokú nyilvánossággal ezt a látszatot sikerült kelteni. Nagyon-nagyon fájdalmas és ellehetetleníti a szakemberek dolgát, mert folyamatos védekezésben vannak ahelyett, hogy végeznék a napi munkájukat.

(A Klubrádió Kontra című műsorában elhangzott beszélgetés szerkesztett szövege.
A műsor hangfelvétele mp3-as formátumban>>>>)

Lencsés Károly publicisztikája erről a témáról: "Börtön vagy esély">>>>>

Gönczöl Katalin és Vekerdy Tamás nyilatkozata a Klubrádióban - "Nem szabad erős felindulásból szigorítani" >>>>>

Bódis Kriszta író, filmrendező véleménye: "Késelés után: a gyereket kitoloncoltuk, a probléma itt maradt">>>>>

Borboly Csaba