A republikánus oldalon Romney a túléléséért harcolt, és sikerrel járt. A volt massachusettsi kormányzó -– akinek apja egykor Michiganben töltötte be ugyanezt a posztot, ezért a kis Mitt itt töltötte gyermekkorát – a szavazatok 39 százalékát kapta. Ezzel bebizonyította, hogy ő is tud fontos előválasztást nyerni. A New Hampshire-i győztes John McCain itteni 30 százaléka számára csalódás. Hétfőn még az volt a kérdés, kiszáll-e Romney, ha nem nyer Michiganben, most már az, meddig küzd még McCain, a pénztelen öreg harcos mikor dobja be a törülközőt. Iowa bajnoka, a Michiganben harmadik helyen végzett Mike Huckabee (16 százalék) szívósan tartja magát, várja, hogy a konzervatív evangéliumi keresztények megmozduljanak érte. Futottak még: Ron Paul (6) és Fred Thompson (4). Két hetet kell várni arra, hogy kiderüljön, van-e bármi logika Rudi Giuliani (3) volt New York-i polgármester taktikájában, és Floridában be tudja-e hozni mindazt, amit az eddigi, figyelmen kívül hagyott előválasztásokon elvesztegetett.

A Demokrata Párt azért büntette mandátummegvonással michigani szervezetét, mert az a tilalom ellenére február 5. előtti időpontra tűzte ki az előválasztást. Barack Obama és John Edwards levetette a nevét a szavazócéduláról, az ő híveiknek az „el nem kötelezett” rubrikát kellett bejelölniük. Az egész választást azért tartották, hátha később kegyelmet – azaz szavazati jogot – kapnak a delegátusaik. A lényegében egyedül maradt Hillary Clinton 55 százalékot kapott, az „el nem kötelezettek” 40-et, a fő jelöltektől balra álló Dennis Kucinich (4), illetve a sereghajtó Mike Gravel (0) most sem rúgott labdába. Az interneten a liberális oldal egyik élharcosa, a Daily Kos nevű honlap érdekes módon Romney eredménye miatt harsogta közzé: Nyertünk! Demokrata párti aktivisták arra bíztatták a liberálisokat, hogy a republikánusok szavazásán vegyenek részt, és „tartsák életben” Romney-t. A logika az volt, hogy minél zavarosabb a helyzet a jobboldalon, annál később tudnak a republikánusok a demokrata párti ellenfélre összpontosítani. A felmérések szerint azonban csak hétszázaléknyi demokrata volt a republikánus szavazók között – és azok is McCainre adták voksukat.

A három demokrata éllovas mellesleg tegnap Nevadában tartott tévévitát, amelyen feltűnően nagylelkűen bántak egymással. A jelek szerint érzik, hogy egyiküknek jó esélye van a végső győzelemre, hacsak együtt el nem rontják. A hétvégét Obama és Clinton tábora veszekedéssel töltötte, mert utóbbi azt mondta, Martin Luther King emberjogi mozgalmának sikeréhez az is kellett, hogy Lyndon Johnson elnök a 60-as években aláírja a teljes egyenlőséget kimondó törvényt. Ezt egyesek úgy értelmezték, hogy Clinton csökkenteni akarta King történelmi szerepét. Mostanra azonban, a konzervatív kommentátorok legnagyobb bánatára, szent a béke. Sőt, a főszereplők annyira nyájasak egymással, hogy az már szinte gyanús.

A következő felvonás szombaton Nevada, ahol mindkét párt gyűléseken dönt jelöltjeiről, és Dél-Karolina, ahol csak a republikánusok tartanak szavazást, a demokraták ott egy héttel később követik őket.  Január 29-én jön Florida, február 3-án a republikánusoknak Maine, majd a február 5-ei „szuperkedd”, amikor 19 államban mindkét, öt másikban egy-egy párt politikusaira lehet majd szavazni. Az elemzők korábban biztosak voltak benne, hogy ezt követően már minden világos lesz – most már nem annyira. Lehet, hogy az előválasztás az egyik vagy mindkét oldalon még ezt követően, akár egészen nyárig nyílt marad.

Horváth Gábor
Detroit

KI LESZ A 44-IK? Két évet is igénybe vesz, mire Amerika kiválasztja új elnökét. A procedúra hosszú és nehezen átlátható. Mi mégis megpróbáljuk elmagyarázni a folyamatot, és állandó frissítésekkel bemutatjuk a verseny állását. INFOGRAFIKA >>

Biztonsági őr vigyázza a republikánus jelöltek homokszobrát